Oroszlányi találmány – “Bányászéletek hű védelmezője” 2.rész

/A kép illusztráció! – Forrás:Fortepan.hu/Urbán Tamás/

Talán érdekes lehet, mit írtak 20. században Oroszlányról és környékéről.

Alább az 1980-as évekről olvashat egy cikkrészletet:

(A cikk első részét ugyanebben a rovatban  – “Abszolút Oroszlány” “Anno” – találja!)

Optoelektronikus  leolvasó rendszer

Bányászéletek védelmezője

“...Sárga és piros fény

Aki leszállt, az a banya lyén ismét „leolvastatja” kódkártyáját, s ekkor a felszínen levő táblákon a neve mellett kigyullad a piros fény is. Hasonló módon értesít a berendezés arról is, ha az egyik szintről egy másikra távozik. A felszállásnál viszont az újabb leolvastatás nyomán előbb a piros, majd az üzem elhagyásakor a sárga fény alszik ki neve mellett, így a munka irányítói minden időpontban pontosan tudják, nyan tartózkodnak az üzemben, illetve lenn a bányában, valamint az egyes szinteken Ha látogató érkezik a bányába akár például a bányaműszaki felügyelőségtől a „vendég” kódkártyát kap.

A rendszer név szerinti információt is ad mindenkiről, így ha valamilyen okból, esetleg szerencsétlenség miatt ki kell üríteni a bányát, gyorsan tudják ellenőrizni: mindenki felérkezett-e?

Ennek rendkívül nagy a biztonsági jelentősége. A hagyományos rendszerrel ugyanis csak fém számkártyák jelzik, hány dolgozó van a mélyben. Ezeket előbb azonosítani kell a dolgozók nevével, és csak akkor tudják a számbavételt megkezdeni. Az egyes szintek közötti közlekedést pedig ily módon egyáltalán nem lehetett nyilvántartani. Mindez pedig a tapasztalatok szerint baj esetén nehezíti a mentési munkálatokat.

Előnyei mellett az új rendszer bevezetésének költsége igazán nem nevezhető soknak. Az oroszlányi 22-es aknán, ahol 1200 dolgozóra „vigyáz”, mindössze 1,5 millió forintba került. Mivel a rendszer modulelemekből áll, az igények szerint bővíthető. Képes például egy helyen 10 000, hét üzemben üzemenként 2000, vagy bárom üzemben üzemenként 4000 dolgozó azonosítására.

Gyárban is hasznos

Az OLR iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Bevezetik az Oroszlányi Szénbányák új márkushegyi, valamint 23/b üzemében, továbbfejlesztett változata kerül a nagyegynázi medencébe. Sok gyár is érdeklődik iránta. A Taurus Gumiipari Vállalat például azért kívánja alkalmazni, mert segítségével kitűnően össze tudhangolni a szalagrendszerű munkát a rugalmas munkaidőzítéssel. A berendezés szabadalmát nemcsak itthon, hanem több KGST-országban is bejelentették.

Berde Éva”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)  / 1982-06-19 / 142. szám

Kiemelések tőlem – A szerk.

Írj Te először kommentet "Oroszlányi találmány – “Bányászéletek hű védelmezője” 2.rész"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*