Oroszlányi találmány – „Bányászéletek hű védelmezője” 1.rész

/A kép illusztráció! – /

Talán érdekes lehet, mit írtak 20. században Oroszlányról és környékéről.

Alább az 1980-as évekről olvashat egy cikkrészletet:

Optoelektronikus  leolvasó rendszer

Bányászéletek védelmezője

Amint belép a dolgozó az Oroszlányi Szénbányák déli bányaüzemének 22-es aknájába, azonnal nyilvántartásba veszi az OLR.

Addig nem mehet tovább, amíg a nevére szókódkártya segítségével nem „közli” a portán levő automatikus leolvasóval, hogy megérkezett. Ettől kezdve a kis szekrényke révén amely az információkat optoelektronikus úton továbbítja minden lépésére „vigyáznak”, mozgását állandóan figyelemmel kísérik. Az oroszlányi létszámnyilvántartó rendszer mikroprocesszoros adatfeldolgozóval van egybeépítve, és bármikor csatlakoztatható számítógéphez.

Egyetlen berendezés

A rendkívül egyszerű és ötletes megoldást az Oroszlányi Szénbányák Vállalat hattagú műszaki kollektívája. Hanzlik Pál villamostechnikus, Horváth Sándor villamos üzemmérnök, Katics Ferenc bányamérnök, Klimó György bányamérnök, Szeszler László villamosmérnök és Varga Sándor villamosmérnök tervezte és szerkesztette. A sok elemből álló hasonló célú külföldi rendszerektől eltérően ez egyetlen berendezéssel oldja meg a létszámellenőrzést és a munkaerő elosztását. Míg az előző elsősorban a dolgozók biztonsága miatt fontos, az utóbbi a munkaidő jobb kihasználását, a munkafegyelem javítását is segíti.

Névre szóló kártya

Amikor a dolgozó leolvastatja a kódkártyáját, abban a pillanatban a diszpécserközpontban, valamint a felolvasóban (a beosztások intézésére szolgáló helyiségben) a jelzőtáblákon vagy display-ken kigyullad az ezt jelző sárga szín. Nemcsak a nevéről értesülnek, hanem munkaköréről, (például frontmester, vájár, vagy gépkezelő) és arról is, hogy milyen segítségnyújtásra van kiképezve (bányamentő, elsősegélynyújtó, stb.). Ha a lámpa villog — mert érkezésekor egy gombot megnyomott a szekrénykén —, azt jelzi, hogy megérkezett ugyan, de nem száll le a bányába. Csak azért jött például, hogy szabadságot kérjen.

Aki viszont az öltözőbe megy, és ott felkészült, ha állandó munkahelye van, máris leszállhat. Amennyiben váratlan akadály miatt máshová vezényelnék, útközben a „tiltótábla” közli vele. Ha kulcshelyen dolgozó, például frontmester vagy szivattyúkezelő hiányzik, azt külön jelzi az információs tábla, így azonnal tudnak helyettesről gondoskodni. Az új rendszerrel sokkal tervszerűbben és gyorsabban tudják a munkát megszervezni és a beosztásra való várakozás ideje mintegy felére csökken. Hamarabb megkezdődhet tehát a termelés, s egyben a dolgozók később indulhatnak otthonról. A Volánjáratok egy jelentős részét már sikerült ehhez igazítani: tíz perccel később indulnak a környező helységekből…”

Folytatjuk!

Forrás:Library.hungaricana.hu/Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)  / 1982-06-19 / 142. szám

Kiemelések tőlem – A szerk.

Be the first to comment on "Oroszlányi találmány – „Bányászéletek hű védelmezője” 1.rész"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*