“Márkushegy, 1978 – Uj bánya létesül” 2. rész

/Archív kép – MTI fotó/

Talán érdekes lehet, mit írtak 20. és 21.  században Oroszlányról és környékéről.  Alább az 1970-es évekről olvashat egy részletet:

FOLYTATÁS!  A cikk első részét ugyanebben a rovatunkban – „Abszolút Oroszlány” – „Hagyomány” olvashatják – a szerk.)

“Márkushegy, 1978

UJ BÁNYA LÉTESÜL

… “Vályogvetők”

Vas László, az épülő bánya felelős műszaki vezetője bányamérnök. Tatabányán csillésként kezdte, dédnagyapja Salgótarjánban nagyapja apja Tatabányán dolgozott. “Körülbelül száz éve a bánya határozza meg az életünket…” – mondja.

– 1976 januárja az első emlékezetes dátum. Negyven emberből állt a stáb. Kézi jövesztéssel, vállon, kézben, kisvasuttal hordva az anyagot, földet, kezdtük meg az építést. Mínusz 20 fokban, embertelen körülmények között. Ránkfagyott a sáros ruha. “Vályogvetők vagytok ti, nem aknamélyitők…” – mondták a környékbeliek. Nem figyeltünk rájuk, dolgoztunk vizes homokban, nehezen kezelhető kőzetben, építettük a vasbeton alagutat…

’’Méterben számolunk…”

– Oroszlányból, Tatabányáról verbuválódott a mag, az elővájár- csapatokból, a legkülönbözőbb aknákból. Aztán jöttek hozzájuk a fiatalok – visszajöttek gyárból, szövetkezettől, mezőgazdaságból… Csupa “leszármazott” bányászgyerek. Az apjuktól, nagyapjuktól egyebet sem hallottak otthon, mint hogy milyen nehéz, milyen szép munka ez. Az agyukba ivódott, kitörölhetetlenül és – ahogy alkalom adódott, visszajöttek.

Elkezdődhetett a tulajdonképpeni lejtakna építése. Olyan hosszban, amilyenben Magyarországon hasonló még nem épült. Megérkezett az elővájó gép is. Csaknem két kilométerre jutottak azóta az aknamélyitők ezzel a géppel. A tervek szerint 1979 március 1-én találkoznak tehát a függőleges aknaépitőivel.

Mekkora készlet, mennyi szén az a bizonyos 43 millió tonna?

Napi 600 vagon körüli termeléssel számolnak: ez kétszerese annak, amit ma a legmodernebb magyar bányák tudnak”. 30-35 évig kaphat tehát innen szenet a Bicskei Hőerőmű.”

 

Forrás: Library.hungaricana.hu/ Hazai Tudósítások, 1978 (15. évfolyam, 1-24. szám)  / 1978-11-01 / 21. szám

 

Kiemelések tőlem – a szerk