Ismeri Oroszlány környékét? Bokod, ahol Magyarországon először termesztettek burgonyát

/Bokodi tó – Forrás:wikipedia, Fotó: Thaler Tamás/

Ismerjük-e közvetlen környezetünket? Bizony, sokan kevéssé. Körülnézünk az Oroszlányi Járás településein, hisz sok érdekességet láthatunk itt is.

A község Oroszlánytól mintegy 6 km-re található. Az M1-es, valamint az 1-es főútról Tatabánya felől Környén át, továbbá a 81-es útról Mór-Pusztavám érintésével érhető el.

Dadon keresztül Komárom, vagy Tata, valamint Császáron át Kisbér irányából is megközelíthető. A település a Vértes lábaitól északnyugati irányban fekszik.

Valamikor itt is római telep volt, a honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket. 1146-ból származik első írásos említése, később Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a község neve 1326-ban.

Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék: közel állott ide szívesen látogatott Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár.

Ebben a várban szállt meg 1440-ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval.

A kíséretében volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra.

Egyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624-ig vezethetők vissza. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon.

Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében.

A veszély elmúltával vissza szállingozó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak.

Az 1689. június 3-án datálódott “faluszálló levél” amit Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is.

A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718-ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751-ben Pozsony megyéből tótok települtek a faluba.

Vallásukat tekintve vélhetően többségében evangélikusok voltak, bár az 1718-tól Eszterházy birtokba került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása.

Eszterházy József 1746-ban átmenetileg az evangélikus templomot is elfoglalta. Gyülekezeti hitélet nem szakadt meg.

A lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő az egyházközségben. Balogh Ádám püspöktől 1758-ban három nyelven értő lelkészt kértek a bokodiak.

A község mellett található a Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőműve, amelynek hűtőtavát a 60-as évek elején létesítették.

A tavat az Által ér táplálja. Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagy be /Ez változott, a szénerőmű leállítása után – a szerk./ a tó felszíne így folyamatos horgászati lehetőséget nyújt a horgászoknak.

A település nagy részét a falu teszi ki, azonban a község erőműhöz legközelebb eső részét még a 60-as évek elején épített hat utcából álló négylakásos, földszintes, kiskertes lakótelep zárja, ahol a 60-as évektől a 90-es évekig, főként az erőműben dolgozók, külön kolóniában éltek.