A Vértes vadonában – “A Vértesnek már 1051 előtt is Vertus volt a neve”

/Vértesi erdőrészlet – Forrás:Library.hungaricana.hu/Múzsák – Múzeumi Magazin 1978/

Talán ma is érdekesek lehetnek Oroszlány és környéke 20. századi történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – mint például ez, mely a Múzsák című Múzeumi Magazinban jelent meg 1978-ban.

Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról:

Több fejezetben közöljük, itt az ötödik része (az előző részek ugyanebben a rovatban – “Színes”)  olvashatók:

“…A hegység nevéhez is történelmi monda fűződik az Árpádok idejéből.

Amikor a fiatal magyar államot első ízben kísérelték meg hűbéresükké tenni a német uralkodók, 1051-ben III. Henrik három sereggel tört az országra.

Béla királyfi azonban a honfoglaló magyarok keleti taktikájával megsemmisítő csapást mért a germán hadakra a Vértes tövében, a bodajki síkon.

A Bécsi Képes Krónika szerint Henrik németjei annyira megijedtek a fergeteges gyorsasággal rájuk törő magyar könnyűlovasoktól, hogy minden gödörbe belebújtak, végül elhajigálták nehéz vértjeiket, úgy menekültek.

„Annyi volt ott az eldobált vért, hogy jobban borítá a földet, mint a fű. Ezért neveztetett ezen hegység Vértesnek” – jegyezte föl a legendákat is megörökítő XIV. századbeli krónikás.

A Vértesnek már 1051 előtt is Vertus volt a neve — így említi Anonymus is —, mely mocsárral, fertővel körülvett erdőséget jelent a finnugor rokonok nyelvében.

A Vértest valóban csaknem teljes körben posványos sárrétek, lápos besüppedések övezték.

Lábánál minden oldalon mocsaras, vadvizes lápokat, fertőket, sekély tavakat találunk még a múlt század derekán is….”

FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu/Múzsák – Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978) / 1978 / 1. szám