Oroszlányi történetek: Rajcsányi-féle kincs és az alagút…

(a kép illusztráció)

A mai Oroszlány területe és közvetlen környéke már a középkortól sok érdekességet tartogat az utókor számára és fontos szerepet játszott a térség, sőt sok esetben az ország életében.

Erről és igaz – vagy csak kitalált – legendákról is olvashat több fejezetben…

“Oroszlány, nagyközség, a Vértes hegyek alatt. Házainak száma 269, lakosaié, kiknek nagyobb része tótajkú és ág. evangelikus vallású, 1663.

Postája helyben van, távírója és legközelebbi vasúti állomása pedig Bokod, Dad vagy Környe.

Hajdan valószínűleg a Csákyak birtoka volt. Oláh Miklós 1536-ban említi várát, melynek ma már csak a helye látszik, mert köveit 1733-ban a majki zárda építésénél használták fel.

Az itteni Rajcsányi-féle ház szintén e várfalak maradványaiból, illetőleg a falak egy részének felhasználásával épült, és ezért nevezik ezt a házsort várdombnak.

Rajcsányi házáról különben azt is állítják, hogy a mult század negyvenes éveiben az akkor élő Rajcsányi csizmadiamester, pinczeépítés alkalmával sírboltra akadt, a hol az ott talált holttesten kívül, kincsre is bukkant.

A hagyomány pedig azt tartja, hogy a Rajcsányi-féle háztól alagút vezetett a johannita-lovagok hajdani kolostorához.

A község a török dúlások alatt elpusztult, és midőn az Esterházyak lettek az urai, tótokat telepítettek ide.

Ebben az időben Puszta Oroszlánkő volt a neve….”

(forrás:Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta Vende Aladár, 19. század)