Oroszlány környéke -Várgesztes: „Környezete vadregényes, vadakban gazdag volt.”

/Szénégetés – A kép illusztráció. Fotó:Pixabay/

A mai Oroszlány környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is.

„…VÁRGESZTES (GESCHTITZ)

Neve a magyar nyelvjárásbeli gesztes, gesztus, nagyon fás, kemény héjú (dió) szóból származik, s a terület jellegzetességére utal.
Okleveles említése 1326: Keztus, 1332: Geztes, Gestus, 1331: Kerthes, Gerdhes, Gertus.

A megkülönböztető vár előtag 1917-től a közeli hegyen épült középkori várra utal.

A község környékének 3/4 része erdő, szántóföldje és rétje kevés. Kis halastava volt a falu felett, melynek vize átfolyt a Majki alsó tóba.

Környezete vadregényes, vadakban gazdag volt. Általában majorsági cselédek lakták, főképp mész- és szénégetésből, favágásból éltek. Néhányan a bognár és a kádár mesterséget művelték. A falut vára tette nevezetessé. 1279-től a várat a király birtokában találjuk.

Várnagyai 1332-től ismertek. 1388-ban Zsigmond király és Mária királyné tartózkodott falai között. 1438-ban Albert a várat Rozgonyi Istvánnak adta zálogba, ezt 1458-ban Mátyás király is elismerte.

1464-ben Veszprém, 1492-ben Fejér megyéhez tartozott. 1494-ben a vár Újlaki Lőrincé volt. II. Ulászló 1495. október 4-én, egy vadászat alkalmával Gesztesre látogatott. 1517-ben a 160 lépés szélességű vár birtokosa Török Imre, nándorfehérvári bán volt.

Az első török hadjárat idején, 1526 után a falu elpusztult, lakói elmenekültek. A vár 1541-ben került a törökök kezére. A17. század végén az Esterházy család birtokolta. Az elpusztult Gesztes faluba a német nyelvű lakosokat 1730 körül Esterházy József gróf telepítette.

Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Esterházy János tulajdona volt. 23 házban 51 család élt. Népessége 254 fő volt. 31 parasztot, ennek 27 örökösét és 21 zsellért írtak össze.

A község Puszta Gesztes néven 1914-ig közigazgatásilag Zsemlyéhez (Vértessomlóhoz) tartozott.

A településen két egyesület működött. A Levente Egyesületet 1926-ban, a Tűzoltó Testületet a harmincas években alapították.

A második világháború harcai 1945. március 17-én értek véget Gesztesen.

Lakóinak száma 1990-ben 489 fő, területe 1204 hektár volt.

1977-ben Vértessomló székhellyel községi közös tanács alakult. 1990-ben ismét önállóvá vált.

NÉPRAJZ

Földrajzi nevei a település jellegének megfelelően kétnyelvűek (magyar és német). Schweizer Acker: hajdani tehénistállók helye. – Lehmlácker: a téglák készítéséhez vitték innen az agyagot. – Dicke Weisseiche: egy többszáz éves tölgyfáról kapta a nevét. – Mészáros: erre vezetett a Mészárosok útja.

KATOLIKUS EGYHÁZ

A római katolikus egyházközség 1734 óta áll fenn. Templomot 1782-ben építettek és Szent Miklós tiszteletére szentelték.

Anyakönyveit 1850-ig Vértestolnán, azóta helyben vezetik.

MŰEMLÉKEK

Műemléke a 16. században átépített 14-15. századi vár és környezete. A várat 1963-ban helyreállították.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A várgesztesi parkerdő a hegytetőn álló vár körül, mintegy 59 hektáron terül el. Az erdő nagy része bükk és cser-tölgy, mellettük kocsánytalan és molyhos tölgy, továbbá gyertyán, kőris és juhar található...”

(forrás:library.hungaricana.hu, Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza)