Helyi értékeinkből: az Oroszlányi Evangélikus Egyház története

“A törökök 150 éves megszállása alatt az ország lakossága nagyon kipusztult, az élve maradottak elmenekültek, vagy török rabságba kerültek.

A Vértesalja vidéke feldúlt, kirabolt és lakatlan pusztasággá lett.

Galántai gróf Eszterházy Antal az oroszlánykői pusztát be akarta telepíteni, s ezért 1701-ben felszólította a Pozsony, Nyitra, Trencsén vármegyékben, a Kárpátok hegyláncolata közelében lakó népeket, hogy jöjjenek ide, s telepedjenek meg itt.

A felszólításnak meg lett az eredménye.

Megérkezett az első 17 család, aztán tömegével jöttek később a telepesek, akik otthonukul választották ezt az elvadult vidéket.

Telepítési szerződést kötve evangélikus vallású, szlovák anyanyelvű lakosság érkezett, akik munkaszeretetük mellett úticsomagjaikban Bibliát is hoztak magukkal.

Velük kezdődik az oroszlányi evangélikus gyülekezeti élet, még ha csak csíráiban is.

Mivel a vallásgyakorlat szabadságát a Telepítési szerződés engedélyezte, ők éltek vele.

Bár prédikátoruk még nem volt, ezért mindig valamelyik családfő olvasta fel az igét a közösségnek naponta.

Az istentiszteletek helye pedig először szabad ég alatt, kerített helyen volt.

Az ideérkezés utáni első évben már kis, sövényfalu, sárral tapasztott templom ad helyet a gyülekezeti életnek, hiszen 1702-ben már nem csak temploma, de iskolája, tanítója és papja is van a gyülekezetnek.

Bár az iskola nem más, mint a tanító egyetlen lakószobája, de elkezdődik a szervezett közösségi élet.

A telepítő gróf halála után az uradalom a katolikus vallású Eszterházy Józsefre száll, aki nem igen tűrte a protestáns lakókat.

A hívek sok zaklatásnak, sanyargatásnak voltak kitéve évekig. Isten azonban segítségére sietett a híveknek, hiszen 1747-ben renoválhatták a kistemplomot, 1763-ban teljesen újjáépítették, idővel a papnak, kántornak földet is tudtak mérni, de mégis az új kor a Türelmi rendelettel köszöntött az evangélikusságra.

Megvalósíthatták álmukat, tornyos, nagy, utcára néző templomot építhettek az itt lakók.

1786-ban lerakták az új templom alapkövet és l év múlva, 1787-ben fel is szentelték Isten új házát, amely a mai napig a gyülekezet szolgálatában áll.

Időközben felépült az új iskola, ami az államosításig működött.

A világégések után a templomot hamar tatarozták, parókiát, lelkészi irodát építettek a hívek.

1962-től az id. Nagy Dániel által alapított énekkar rendszeresen szolgál a gyülekezetben.

1993-ban modern gyülekezeti ház épült.

Az elmúlt években renováltattuk az irodát, parókiát és a gyülekezeti termet.”

Folytatjuk.