(Környe – sajtófotó, készítette: Pintér Sándor/

Miközben járjuk az országot – szerencsésebbek a világot is -, gyakran elmegyünk közvetlen környezetünk szépségei, látnivalói mellett. Tartson velünk Környére!

FRISS, PONTOS és AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK KÖRNYÉRŐL IDE KATTINTVA:

https://kornye.hu/kornyerol/kozseginformacio/kornye-multja-es-jelene

Környe a „Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért – 2013.” cím, valamint a pályázat egyik kiírója, a Vidékfejlesztési Minisztérium különdíjának birtokosa”.

A wikipedián az alábbi információk találhatók Környéről:

Fekvése

Környe Tatabányától 5 km-re terül el. Területe 45,37 km², melyhez még Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik.

Környe faluként van feljegyezve Budapesten a települések könyvében, mivel 3500-nál kevesebben lakják.

Vonattal megközelíthető a Felsőgalla–Tatabánya–Oroszlány-vasútvonalon (itt ágazik el a vonaltól a Tatabánya–Pápa-vasútvonal, de 2007. március 4. óta itt nincs személyforgalom).

Története

Az előkerült leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorszak idején is éltek Környe területén. Gazdag római emlékekben is.

Az Által-ér északi partján még ma is láthatók a római erődnek (Castrum) maradványai. Valószínűleg a Quirinum nevû erődítménnyel azonosítható.

Az okiratok szerint 1238-ban említik először „Kernye” néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsérvárhoz tartozott. A törökök Mohács után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet.

A XVII. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-tõl katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén „Köves Környe” szerepel.

A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a XIX. század közepén leégett. 1865-66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.

Alapítási emlékmű – Forrás:wikipedia, Fotó:Engusz

A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete.

Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást épített.

1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán.

(környei vasútállomás – forrás:wikipedia, fotó:Engusz)

Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a falu németajkú lakosságának egy részét sajnálatos módon az akkori törvényhozás szellemében kitelepítették.

1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.

Címer leírása

Álló, csücskös-talpú címerpajzs. A címerpajzs függőlegesen osztott (hasított). A jobb oldali vörös mezőben ún. légiós zászló van.

A zászló tetején körívben kiterjesztett szárnyú sas, a zászló mezőben az „S.P.Q.R.” betűk vannak (SENATVS POPVLVSQVE ROMANVS – A római nép és szenátus). A betűk színe fekete.

A bal oldali zöld mezőben felül egy arany búzakéve, alatta egy ezüst ekevas. A búzakéve és az ekevas szélső oldalán egy kiegyenesített ezüst kasza helyezkedik el.

A sisakdísz helyén, a címerpajzzsal nem érintkező 1238-as évszám került elhelyezésre. A címer alatt arany kartuson fekete betűvel „KÖRNYE” felirat. A zászló alatt vízszintes ezüstszínű hullámos pálya.

Nevezetességei

Környe

Római katolikus templom (műemlék jellegű)

Régi római emlékkövek a plébánia udvarán

Szent Orbán tölgyfaszobor

Millecentenáriumi emlékpark és Árpád emlékmű

Konkoly-Thege-kastély

Konkoly-Thege-kúria

Posztóczky-kúria

Szokoly-kúria

Közösségi ház és tájház (jelentős helytörténeti gyűjteménnyel)