Oroszlányról írták: “A legfiatalabb szocialista város”- és a szénbányászat 1960-ban

(A kép illusztráció – MTI fotó/Szigetvári Zsolt) – Márkushegy, 2014)

Bizonyára érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó, Oroszlányból több, mint fél évszázaddal ezelőtt. Egészen pontosan a Komárommegyei Dolgozók Lapja 1960. január 20-i számában.

“Az évszázadokon át egyhelyben topogó, kevés örömet, de annál több nélkülözést, megalázást ért kicsi falucska lakosainak a felszabadulás hozta meg azt az emberi életet, melyről apró, nádfedeles házaikban még álmodozni sem nagyon mertek.

Oroszlány, ez a hatalmas bányaváros, melynek végleges kialakulását csak a városfejlesztés távolabbi tervei mutatják. annak a szénmedencének központjában épült, melynek bányaföldtani felvételét 1948 nyarán végezték a nyugati Vértes területén és az északi Bakony peremén.

A felvett terület nagyjából a Várgesztes-Környe, valamint a Bodajk-Balinka (-Nagyveleg) közti vonalak közé esik, s átlag mintegy 11,5 kilométer széles (ÉNy-DK-i irányban) és körülbelül 25 kilométer (hosszú (DNy-ÉK-i irányban). Kiterjedése csaknem meghaladja a 280 km2-t, mely terület Csákvár, Vérteskozma, Várgesztes, Vértessomló, Környe, Kecskéd, Oroszlány, Gánt, Bokod, Pusztavám, Mór, Csókakő és Bodajk határába tartozik.

A múlt rendszer fejletlen iparának minimális energia- igényét és a lakosság szénszükségletét a tatabányai szénbányák közel félévszázadon át biztosítani tudták és így nem is gondoltak arra, hogy Oroszlány környékén szénlelőhely után kutassanak.

A két világháború között kezdtek szén után kutatni ezen a területen, ahol tekintélyes szénvagyont találtak. Ezt a szénben gazdag területet 1939- ben vonták művelés alá és még ebben az évben befejezték az első akna mélyítését is. Ezt követték a további aknák mélyítései, úgyhogy 1945-ben, a felszabadulás évében már a harmadik akna mélyítésére került sor.

Az oroszlányi szénmedence főtelepének átlagos vastagsága a szénmedence közepén 3,2 – 4,2 méter, mely a szénmedence széle felé fokozatosan vékonyodik, majd a pererrahegységen kiékelődik.

A széntelep a medence közepén 60-90 méter, Majk-puszta felé 340 méter, Bokod község felé pedig 450 – 500 méter mélyen fekszik.

A széntermelésnek egy új módszere, az úgynevezett “frontfejtés” Oroszlányból indult ki. Alkalmazásával messze túlszárnyalják bányászaink a termelés régi eredményeit.

Ennek az új munkamódszernek kezdeményezése Fekete József bányamérnök nevéhez fűződik. 1948-ban vezették be az oroszlányi bányába, s azóta a termelésnek ezt a módját az ország más bányáiban is alkalmazzák…”

Folytatjuk

forrás:library.hungaricana.hu