Háromhajós bazilikája volt Oroszlány közelében: Vérteskeresztur – a fénykor

“A mai Oroszlánytól délre, a szentkereszti, helyesebben kereki puszta helyén, nem messze az ősi, hatalmas Csák nemzetség főfészkéhez, Csákvárához, emelkedett a Csákok törzsmonostora: Vérteskeresztur.

Az apátság alapítási idejét nem határozhatjuk meg. 1146-ban a Csák-nembeli Ugrin volt kegyura.

Ősi birtokai közé tartozott Csetke, a somogyvármegyei Kás egy része és egy tatai malom.

Háromhajós bazilikájának romjai hatalmas építkezésről tesznek tanúságot, mely Mátyás király figyelmét is felköltötte.

A monostor apátjának működéséről 1226-ban van adatunk, midőn III. Honorius pápa az itteni apátot is megbízza a pannonhalmi apát és a zágrábi püspök közt támadt tizedperben való intézkedésre és ítélethozatalra. Ily megbízásokat 1236-ban és 1239-ben is nyert az apát.

A tatárjárás utáni időből kevés adatunk maradt az apátságról, csupán arról értesülünk, hogy IV. László király 1276-ban a monostor mellett keltezi egyik oklevelét.

Nagy Lajos király a tatai vámjövedelem felét adta az apátságnak, mely miatt azonban viszály támadt a vérteskeresztúri és a tatai apátság között.

1419-ben Mihály apát az apátság csetkei jószágán elkövetett hatalmaskodás miatt tiltakozott Losonczi Dénes bán fia, Miklós ellen, mely ügyben a nádor a Tatán tartott nádori gyűlésen a hatalmaskodókat elégtételadásra kötelezte.

Utóda, Péter (1424.) apátsága alatt a kási birtok került felosztás alá…”

(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai)