Vértesi kirándulóhelyek: Csákányospuszta és a Vértes legmagasabb pontja

(Csákányosegyháza egykori kápolnájának maradványai a XIII. századból. Az épületmaradvány műemlékvédelmi oltalom alatt áll – kép:wikipedia, Fotós:Porbóllett)

A Vértesben számos kirándulóhely van, akár az autóval, kerékpárral vagy épp bakancsos turistaként érkező kirándulóknak. Ezek közül mutatunk be – és ajánlunk is – egyet:

Csákányospuszta (német nevén: Tscherkan) Tatabánya egyik külterületi városrésze, 1947-ig Felsőgallához tartozott.

(Csákányosegyháza egykori kápolnájának maradványai a XIII. századból. Az épületmaradvány műemlékvédelmi oltalom alatt áll – kép:wikipedia)

Fekvése

Csákányospuszta fekvése országos szinten is kiemelkedő.

A pár házból álló szórványnak jellegzetes mikroklímája van, sok völgyébe egész télen át nem süt be a nap.

(A Nagy – Csákány csúcsához útközben – fotó:geocaching.hu)

Tőle délnyugatra kezdődnek a Vértes 400 m körüli hegyei, a település közelében található a hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Csákány (487 m).

A településen keresztülfolyik a Csákány-patak, valamint átszeli az Országos Kéktúra útvonala.

Története

Csákányospusztán a nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut    (kép fenn – a szerk.) , annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek.

(temető a Mária-szakadék bejáratánál)

Egy régész csoport kiásta a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni, valamint azt a tudomásunk szerint legalább 50 holttestet, amit elvittek.

A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig is megmaradt. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett.

Jelenlegi lakossága 22 fő (2001).

Nevének eredete

Nevét a régi névből vette át, ami elég gyakori elnevezés a vidéken (Nagy-Csákány, Alsó-Csákány, Felső-Csákány, Csákány-dűlő stb.)

Nevezetességek

Gyermek- és ifjúsági tábora van.

A település határában található a 320-360 m magasan fekvő Mária-szakadék.

(forrás:wikipedia)