Oroszlány rövid történetéről – a Rákóczi szabadságharctól …

/Városkapu – Fotó:egykor.hu/

Ön vajon mennyit tud a város történetéről, nevének eredetéről, nevezetességeiről, a szénbányászat múltjáról? Ezekkel is foglalkoztunk, foglalkozunk sorozatunkban – folytatjuk a korábban megkezdetteket:

“…A Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelemhez hű Esterházy Antal követte urát a száműzetésbe, így birtokai a császárhű Eszterházy Józsefre szálltak.

Ezidőtájt a népesség igen alacsony a faluban: mindössze húsz körüli az itt élő jobbágycsaládok száma, ám ez az úrbérrendezés idején már 117 fõ jobbágyra valamint 50 fő zsellérre emelkedett.

Továbbnézve a demográfiai adatokat megállapíthatjuk, hogy az 1820-as években a falunak 598 lakója volt már, akik a csaknem 200 házban élték nehéz életüket.

Az 1848–49-es események utáni jobbágyfelszabadítás némileg könnyített a jobbágyok terhein, ám szűkös bevételeik miatt gyakran kénytelenek voltak a közelben fekvő Eszterházy-birtok számára dolgozni.

A nehéz körülmények miatt százak vándoroltak el a vidékről, a helyzetet tovább súlyosbították az első- majd a második világháború emberveszteségei.

szocialista időkben a várost övező széntelepekre tevődött át a hangsúly, (a barnakőszén nyomait már a 20. század elején kimutatták) amelynek nyomán a település 1954-ben városi rangot nyert, és Oroszlány városa az ország egyik legfőbb szénbányászati térségévé vált.

Ennek azonban vége: az aknák mára mind bezártak.

Gazdaság

A térség egyik legnagyobb foglalkoztatójának számított a Vértesi Erőmű Zrt. A cég működtette Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányáját, a Márkushegyi bányaüzemet, valamint az erre települt Oroszlányi erőművet, mely 1961-ben kezdte meg működését. Az 1990-es években már 7500 bányász elveszítette a munkáját. A bánya 2014 végén zárt be, az erőműben pedig 2015. december 31-én állt le a termelés, miután az áramtermelés a meglévő költségszinten és áramárak mellett nem volt fenntartható, valamint a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt széntüzeléssel már nem üzemelhetett tovább. Ezt követően 233 dolgozót bocsátottak el, és a tervek szerint 2016 szeptemberében további 200 ember munkaviszonya szűnik meg.

Oroszlány (és a szomszédos Bokod) távfűtését az erőművön keresztül az állam biztosította, erre a Vértesi Erőmű Zrt. 2020-ig kötelezettséget vállalt, és azt 2016 januárjától az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. gázkazános mini erőműve révén látja el.

A város mellett ipari park működik, ahol jellemzően összeszerelő üzemek működnek, az egykori erőműhöz képest alacsonyabb fizetést biztosítva a munkavállalóknak; emiatt már munkaerőhiánnyal is szembesülnek. Ugyanakkor a megye 100 legnagyobb árbevételű vállalkozásából négy is itt működik (BorgWarner Oroszlány Kft., GE Water and Process Hungary Kft., Wescast Hungary Zrt., Vértesi Erőmű Zrt.), ami stabil iparűzési adó bevételt biztosít az önkormányzatnak.”

 forrás:wikipedia

 

A GE Water and Process Hungary Kft. helyett: SUEZ Water Technologies and Solutions Hungary Kft. – a szerk.

Írj Te először kommentet "Oroszlány rövid történetéről – a Rákóczi szabadságharctól …"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*