„…300 vájárt telepítettek át szervezetten Oroszlányba”

/A kép illusztráció!/

Talán érdekes lehet, mit írtak 20. században Oroszlányról és környékéről.

Alább az 1950-es évekről olvashat egy részletet:

„…Az országban jelentkező szénhiány enyhítése érdekében, a gyenge teljesítményt nyújtó bányákból a vájárok egy részét áttelepítették a jobb minőségű szenet termelő dunántúli szénmedencékbe.

1951-ben pl. a Zagyvai Körzet bányáiból 300 vájárt telepítettek át szervezetten Oroszlányba, s ennek következtében Nógrád megyében beszüntették a salgótarjáni József lejtős akna és a Ságújfalui lejtős akna széntermelését.

Ebből az esetből a munkafiziológia érdekes bányászati vonatkozását kell megemlítenünk. Közismert ugyanis, hogy az átlagos testmagasságnál alacsonyabb munkahely esetén, a munkások teljesítménye általában 20-50%-al alacsonyabb a normálisnál.

A kényszerítő testhelyzet hatása látványosan tapasztalható a vékonytelepi bányászatból a vastagtelepibe, vagy a vastagtelepiből a vékonytelepibe átkerült vájároknál.

A nógrádi vékonytelepi bányákból az Oroszlányba áthelyezett vájárok hozzá voltak szokva a görnyedt testtartáshoz, így az oroszlányi magas munkahelyekre kerülésük után, egy ideig még görnyedt testtartással és nógrádit alig meghaladó teljesítménnyel dolgoztak…”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)  / Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)