Oroszlány, 1956. október 26. – Tüntetés, halottak a rabtáborban…

/Az oroszlányi rabtáborban szenvedők  emlékműve  (Alternatív elnevezés: Kitörési emlékmű)  kőtalapzatán található márvány emléktábla,  Fotó:Wikipedia – Globetrotter19/

Ismét körülnéztünk az archívumokban Oroszlány 20. századi történelmében kutakodva. Ezúttal az 1956-os forradalom itteni eseményei után kutakodtunk:

„…Oroszlányban, a rabtáborban az elítéltek még 25-én este vagy 26-án reggel szabad elvonulást követelve megtagadták a munkát. Csörgő Ferenc bv. főhadnagy táborparancsnok elutasító magatartása miatt délelőttre mind feszültebbé vált a helyzet, s 11 óra előtt már arról kellett jelentést tennie a megyei főosztálynak, hogy a rabok kitörésre készülnek. Tóth Károly alezredes utasította beosztottját, hogy tárgyaljon a rabok képviselőivel, ám ha eredménytelen lenne, lövessen. 33

Tárgyalásról nem tudni, az viszont bizonyos, hogy hamarosan tüntetni kezdtek az elítéltek, aztán a főkapun megpróbáltak kitörni, mit sem törődve az őrség felszólításával. Ezt látva Csörgő főhadnagy tüzet vezényelt.  34

A sortűznek három halálos és 7-8 súlyos sebesült áldozata volt.  35

A sortűz és a megye más településein történtek hatására este tüntetés szerveződött Oroszlányban. A menet a régi falu felé vette az útját, a Cermannkocsma előtt egy tüntető elszavalta a Szózatot, majd a Petőfi Művelődési Otthonhoz mentek, ahol a helyi vezetékes bányász rádió stúdiója volt. Itt beolvasták a követeléseket tartalmazó 12 pontot. Felvetődött, hogy szabadítsák ki a táborból az elítélteket. Végül 20 óra körül a több száz fős tömeg a XVIII-as aknai táborhoz vonult, amelynek őrségét addigra felfegyverzett párttagokkal erősítették meg. A tömegből küldöttség tárgyalt a táborparancsnokkal, s a rabokat végül minden ellenállás nélkül kiengedte az őrség, mert állítólag Budapestről telefonon megtiltották nekik a fegyverhasználatot. Ezután a táborőrség egy része a városi rendőrkapitányságra szervezetten, fegyveresen bevonult. A szabadulók egy része civil ruhákba öltözött, többségük rabruhában távozott a táborból és a városból. 50-60 volt rab a táborban maradt, s néhányan vissza is tértek másnapig. 36

(A BV Központi Ügyelete két nappal későbbi jelentése szerint 1090 fő szabadult ki, ami megfelel a többi forrásból származó adatoknak. 37 )

Közben a tüntetők másik része elfoglalta a rendőrkapitányságot és kiosztották az ott talált fegyvereket. A szabadult rabok közül számosan Tatabányára mentek át, majd Budapestre – amint az a fentiekből már kiderült.

Jelmagyarázat:

33 ÁBTL, V-146-060/1, Klébert Márton és társai, Tóth Károly 1957. jún. 6-i kihallgatási jkv.

34 Horváth, 1998, 85. o.

35  A városi tanács jelentése szerint három halott és hét súlyos sebesült maradt a helyszínen. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (K-EMÖL), MSZMP Komárom Megyei Bizottsága Archívuma (a továbbiakban Pártarchívum), 13. f. MSZMP Oroszlány Városi Bizottsága iratai, 23. d. Az ellenforradalmi események leírása [Oroszlányban]. 1957. március 29. (A jelentés tévesen október 23-ára teszi a rabok kitörési kísérletét.) A megyei rendőrfőkapitányság Oroszlányi Szénbányák Vállalatról szóló objektumdossziéjában ugyancsak három halálos áldozatról tesznek említést. ÁBTL, 0-14.262. Oroszlányi Szénbányák Vállalat, Objektumdosszié. Az Oroszlányi Városi Rendőrkapitányság Politikai Nyomozó Alosztálya összefoglaló jelentése, 1959. március 5.; Helyi adatok szerint 13 órakor kettő, 14.30 pedig hat sebesültet szállítottak a mentők a rabtáborból a tatabányai kórházba. Haraszti, 1994, 48. o.; a bv munkahely utólagos igazoló jelentése egy halottról és két sebesültről tett említést. Horváth, 1998, 85. o.

36 Az ellenforradalmi események leírása [Oroszlányban] és Haraszti, 1994, 48. o.

37 Az adatokat a BV Központi Ügyelete jelentette a BM Központi Ügyeletének 1956. október 28án. Kajári, 1996, 23. o.”

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. / Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006) / Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban

 

A képen: Az oroszlányi rabtáborban szenvedők’ emlékműve (Alternatív elnevezés: Kitörési emlékmű) tölgyfa, 1996, Frech Ottó műve, A kőtalapzaton található egy márvány emléktábla is. 2016-ban felújítva. A művész a kor búzakalászokkal övezett címerébe akasztotta fel a csuklójánál összekötözött rabot. A vörös csillagba ver szögön lóg a rab. A fa hátoldalán tölgykoszorú alatt olvasható 47 rab? neve. ( forrás: kozterkep.hu ) – Oroszlány, 56-osok tere sarok – Kép forrása: Wikipedia – Fotó:Globetrotter19