(A kép illusztráció – MTI fotó)
Érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó, Oroszlányból több, mint fél évszázaddal ezelőtt. Egészen pontosan a Komárommegyei Dolgozók Lapja 1960. január 20-i számában.
„Az évszázadokon át egyhelyben topogó, kevés örömet, de annál több nélkülözést, megalázást ért kicsi falucska lakosainak a felszabadulás hozta meg azt az emberi életet, melyről apró, nádfedeles házaikban még álmodozni sem nagyon mertek.
Oroszlány, ez a hatalmas bányaváros, melynek végleges kialakulását csak a városfejlesztés távolabbi tervei mutatják. annak a szénmedencének központjában épült, melynek bányaföldtani felvételét 1948 nyarán végezték a nyugati Vértes területén és az északi Bakony peremén.
A felvett terület nagyjából a Várgesztes-Környe, valamint a Bodajk-Balinka (-Nagyveleg) közti vonalak közé esik, s átlag mintegy 11,5 kilométer széles (ÉNy-DK-i irányban) és körülbelül 25 kilométer (hosszú (DNy-ÉK-i irányban).
Kiterjedése csaknem meghaladja a 280 km2-t, mely terület Csákvár, Vérteskozma, Várgesztes, Vértessomló, Környe, Kecskéd, Oroszlány, Gánt, Bokod, Pusztavám, Mór, Csókakő és Bodajk határába tartozik.
A múlt rendszer fejletlen iparának minimális energia- igényét és a lakosság szénszükségletét a tatabányai szénbányák közel félévszázadon át biztosítani tudták és így nem is gondoltak arra, hogy Oroszlány környékén szénlelőhely után kutassanak…
forrás:library.hungaricana.hu
Apam egesz eletet az Oroszlanyi banyakba toltotte amig meghalt 68-ba En 56 elhagytam Oroszlanyt es Americaba vagyok azota. Meg sokat tudnak mondani a regi Oroszlanyrol de most jelengleg nics ra ido mert majdem ejfel van itten. Elnezest kerek a Magyaromrol mert nemvalami jol megy.