Elballagtak

Rajnai Gábor alpolgármester beszédében arra hívta fel a két végzős osztály, 26 vizsga előtt álló diákjának figyelmét, hogy az ember életében teljesen természetesen, előre meghatározott, olykor már megszokott módon érkeznek el kiemelkedő események, amelyek az élet jelentős, felejthetetlen állomásai, s egyben emlékezetesek maradnak mindig.

-A ballagás olyan ünnep, amelyben egyszerre van jelen az emlékezés és a búcsú, az útra hívás és az új iránti kíváncsiság; magában a vonulásban a véges végtelenség, és a majdani megérkezés reménye. Ezen a napon díszbe öltözik az iskola, de az ünnepbe ilyenkor mindig egy kis szomorúság is keveredik: a búcsúzás pillanata mindannyiunkban vegyes érzelmeket teremt.

A végzősök végre megszabadulhatnak minden kötöttségtől, a felelésektől, a dolgozatírástól, ugyanakkor Önöket ide kötik az emlékek, a csínytevések, a barátok, a szerelmek. A végső célig, a megérkezésig azonban rengeteg nehézségen kell még keresztülverekedniük magukat.

Amikor az utolsó megmérettetésre készülnek, érdemes visszaemlékezni, hogy milyen ismereteket kaptak, és milyen lehetőségekhez jutottak – fogalmazott a városvezető.

Az intézmény igazgatója, Bartalus Ilona megköszönte a szülők támogató együttműködését, majd egy Hemingway idézettel bocsátotta útjára a ballagókat: „Régi harcok, régi, kopott könyvek, derű, mosoly, néha fájó könnyek. Múlik minden, rohannak az évek, búcsút mondunk, múló diákévek”.

Nem maradt el a hagyományos zászlóátadás, majd a két ballagó csoport osztályfőnöke – Takács Lajos és Sárközi-Seres Mónika – búcsúzott megható gondolatokkal.

A rendezvény zárásaként a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő diákok oklevelet és jutalomkönyvet vehettek át.”