Pusztaoroszlánkő – Oroszlányról írták hat évtizede

(fotó:varbarat.hu)

Bizonyára érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó, Oroszlányból több, mint fél évszázaddal ezelőtt. Egészen pontosan a Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1960. január 13-i számában.

“Tatabányától délnyugatra, a Vértes erdős-dombos lankái között fekszik, megyénk legifjabb szocialista városa: Oroszlány.

Oroszlány. A rohamosan fejlődő bányaváros nevét ősrégi kis falutól nyerte. A község a középkorban Oroszlánykő, később Puszta-Oroszlány- kő nevet viselt.

Elnevezését a hagyomány szerint egykori várától nyerte, melynek kapuját két kőből faragott oroszlány őrizte. Mások szerint a vár ura két rossz lányát e várban tartotta fogva s e két szóból vette nevét; “Ö rossz lány”.

A XIV. században valószínű a Csákyak birtokában volt a falu várával együtt. Okiratilag Orozlan-kew néven 1440-ben említik először. 1460-ban a gesztesi várhoz tartozott. Oláh Miklós 1536-ban még említi várát, melyet a törökök a faluval együtt a következő években elpusztítottak.

A vár romjai a XVIII. században még láthatók voltak, melyek köveit később a lakosság hordta szét és építette be viskóiba.

A török hódoltság alatt a falu egyszer sem szerepel úgy mint lakott hely, s valószínű innét kapta a későbbi elnevezését: Pusztaoroszlánkő-t.

Csak a török hódoltság után, 1701-ben kezd benépesülni Nyitra, Pozsony és Trencsén megyei lakosokkal. A lakosság nyomorúságos megélhetését évszázadok hosszú során át a favágás, mészégetés ősi foglalkozásai biztosították csupán.

A kopár, sivár terület sovány földje mezőgazdasági művelésre alkalmatlan volt….”