200 éves évfordulóra emlékeztek

/Fotó forrása: Facebook/

A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete a héten a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttének 200 éves évfordulója alkalmából szervezett előadást. Erről így írtak:

„„Tisztelt Statusok és Rendek! Én ugyan nagy nem vagyok, de vagyonos ember vagyok, azért nemzeti nyelvemnek gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom, úgy, hogy ennek a kívánt célra való fordítása s elrendelése mindenkor az ország gyűlésétől függjön.” (Széchenyi István)

Budapesten, a Széchenyi téren található Magyar Tudományos Akadémia 1825 óta a legnagyobb hazai tudósok munkahelye.

Az alapító Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” az akkor még Magyar Tudós Társaság néven futó intézménynek két dolgot adott: egyévi teljes jövedelmét és a tudományos eredmények terjesztésének feladatát. Nem véletlen, hogy „cserébe” az Akadémia a Széchenyi feleségét ábrázoló festményt használja logóként egy örök érvényű szlogennel: „Borúra derű!”

Maga az épület jóval az alapító főnemes halála után, csak 1865-ben készült el, de a tervező Ybl Miklós életművének talán egyik legszebb darabja lett az Operaház és a Budavári Palota mellett. Az 1826-ban alapított MTA Könyvtára az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. Modern könyv- és folyóirat-gyűjteménye, több mint 2 millió könyvtári egységet tesz ki.

November 13-i összejövetelünkön többek között ezekről is szó esett. Nagy Csaba elnök köszöntőjében kiemelte:

Gondoljunk csak bele, ez a kis nemzet, Magyarország mennyi tudóst, feltalálót, híres embert adott a világnak!

Az eseményen az intézmény reformkori kezdetétől a rendszerváltásig ívelő történetének megismertetésén belül, Ress-Wimmer Zoltán történész részletesen kitért a kiegyezés utáni időszakra, a Horthy-korszakra, a szocialista évtizedekre, bemutatta az Akadémia szervezeti működését, eredményeit” – fejeződik be a civil szervezet beszámolója.