„…A fuvarozás főfoglalkozás marad az élelmes oroszlányiaknak…” – Érdekességek településünkről

/A kép illusztráció – Fotó:Pixabay/

Talán érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó a közeli vagy távoli múltban Oroszlányról és környékéről.

Alább a 20. században megjelent műből olvashat egy rövid idézetet:

„…UGRIK Aliz    Oroszlány monográfiájában jól jellemezte az erdei munkákkal, fuvarozással, alföldi idénymunkával foglalkozó község lakóinak életmódját:

„A lakosság életmódja, foglalkozása terén nagyjából az 1940-es évekig nincs lényeges változás.

Fényes Elek 1860-ból is azt írja az oroszlányiakról, hogy szén-, mészégetéssel, fuvarozással foglalkoznak.

‘Ezek miatt gazdaságaikat elhanyagolván lovaik nagyon elcsigázottak.’

Bizony a fuvarozás, mint jobb kereseti forrás, még a XX. század első felében is főfoglalkozás marad az élelmes oroszlányiaknak. Nemcsak fát, szenet, de edényt is fuvaroznak a meszesek.

Egészen Komáromig, Hatvanig eljutnak, sőt még a Duna északi partjára is, s hangos „Meszet vegyenek” kiáltással ajánlják portékájukat. Már éjféltől hangos az utca a kocsizörgéstől. Egy kis szalonna, kenyér, hagyma az útravalójuk.

Mennek, amíg el nem cserélték a portékát gabonára. Egy mérő mészért egy mérő gabona járt. Ha kedvező alku adódott, a gabonát tovább cserélték edényért, ezért-azért,s csak az utoljára cserélt gabonát hozták haza.

Sokszor egész nyáron át oda voltak. Jártak csapatostul az Alföldre is aratni, nyomtatni lóval. 1780 óta a zsemlyéi (vértessomlói) bányából is fuvaroztak szenet az Alföldre.”

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Szabadfalvi József – Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)  / Lukács László: Vándorkereskedelem a Mezőföldön