Ismeri Oroszlány környékét? Romantikus falu egy romantikus várral: Vértessomló

/Vitány vára – Forás:wikipedia, fotó:G-pesti/

A Vértesben és környékünkön sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk – kelünk a világban, ismerjük – e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?

Vértessomló község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban.

A római kor óta lakott település, mely a mai napig németajkú a 18. századi betelepítéseknek köszönhetően. 1734-1737 között Esterházy József gróf katolikus németeket telepített a községbe. A lakosok sokféle változatban ejtették ki és használták írásban a település nevét: Semle, Zsemle, Zsömléd, Schemling. Végül 1890-ben miniszteri rendelettel a Vértessomló elnevezést kapta. A templom oltárképe a bécsi kapucinusok által őrzött Mária kegykép másolata amely a búcsújáró hely kegyképe. Kialakítás alatt áll a falu üdülőterülete, mely Vértessomló és Környe között helyezkedik el, a római erőd maradványainak helyén. A falut több kirándulóhely és horgásztó veszi körül.

Fekvése

A Vértes hegység ÉNY-i részén, a Somlyó-hegy lábánál található az 1300 lakosú Vértessomló. Tatabányától 9 km-re DNY-ra, Várgesztestől 6 km, Környétől 5 km távolságra.

Története

A település már a római korban is lakott hely volt. Környékén gyakran találtak római kori leleteket. Találtak itt a múlt sz. elején un. FŰTŐPINCÉKET, melyeket a rómaiak a házaik fűtésére alkalmaztak.

Első okleveles említése 1326-ból való Semyenfelde (Semjénfölde) alakban. Csák nemzetségbeli István fiai 1326-ban átadták Károly Róbert királynak csereképpen.

1426-ban Zsigmond király idején SOMOLYA, a törökdúlás után Pusztasomlyó , majd Bakonysomló néven van említve. Jövedelme a tatai vár fenntartását szolgálta. 1453 táján ez a vértesi település is elpusztult, s hosszú ideig lakatlan is maradt.

1643-ban a Zichyek, 1697-ben a Krafftok tulajdonát képezte.

1727-ben az Esterházy család birtokába került, a tatai uradalomhoz tartozott.

Esterházy József telepítette be német telepesekkel. A telepítési szerződésben Puszta-Somló néven van említve. Ezt a Somló nevet német telepesei a maguk kiejtése szerint Semle hangzással ejtették, a helytartótanács e hibás kiejtés nyomán Zsemlyére torzította el a település nevét, mely aztán rajta is maradt 1890-ig, mikor miniszteri rendelettel a Vértessomló elnevezést kapta.

A település melletti erdő szélén 1736 előtt kis kápolna állt, melynek szomszédságában egy remete lakott. 1736-ban Esterházy József a düledező kápolnát megnagyobbíttatta, szentéllyel látta el. Egy bécsi kereskedő felesége, Fahrer Mária pedig a bécsi kapucinusok templomában őrzött Mária kegykép másolatát készíttette el a kápolna számára, melyhez a vidék népe hamarosan sűrűn kezdett zarándokolni. A község ez alapján vált búcsújáró hellyé, ahova különösen Sarlós-Boldogasszony napján zarándokoltak. 1875-ben a kápolnát templommá alakították.

A falu lakosai bányászattal, faszénégetéssel, mészégetéssel foglalkoztak.

Nevezetességei

Ember alkotta nevezetességek:

Vitányvár XIV. sz-i romjai (gótikus, országos jelentőségű műemlék) és környezete

Harangláb

Erdészház

Búcsújárók huszártornyos római katolikus műemlék temploma (barokk freskók, 1870-es évek, zarándokhely, Mária kegyhely országos jelentőségű műemlék)

Klasszikus római katolikus kápolna (1970-es évek, országos jelentőségű műemlék)

41 helyi védettség alatt álló épület

Régi iskola épülete

Harangtorony

Kálvária

Eszterházy-kastély

Természeti vonzerő

Vértessomlói-barlang. Egy fokozottan védett barlang a településen.

Vitányvári Parkerdő

Mátyás-kút

Szarvas-kút

Szép Ilonka forrás

Bányatavak

Nagy-Somlyó-hegy

Tojásgurító-domb

Szegfű-domb

Híres emberek

Itt született 1885-ben Bíró Vencel történész, piarista szerzetes.”

Forrás:wikipedia

Szép Ilonka forrás- fotó:wikipedia

Be the first to comment on "Ismeri Oroszlány környékét? Romantikus falu egy romantikus várral: Vértessomló"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*