Ismeri Oroszlány környékét? Két településből egy: Szákszend – a római korban is lakták

Fekvése

A település a Bársonyos délkeleti határán fekszik, az M1-es autópálya nagyigmándi leágazásától 17 km-re délre.

Története

Szákszend Szák és Szend települések egyesülésével jött létre 1984-ben.

Szákneve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből keletkezett, amely szláv eredetű.

Okleveles említése: 1281 Zaak, 1326 Zak. 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult.

Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra vármegyei evangélikus vallású szlovákokkal.

A 18. században már az Esterházy-család birtoka. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt.

Ipartelepén a „legjobb tégla készült a megyében”. 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A két világháborúban 58-an haltak hõsi halált.

Szendnevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett.

Okleveles említése: 1421 Zend. Területén a római korból is kerültek elő leletek. Zsigmond király 1435-ben Fancsa Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították.

Később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal.

1809-ben megszállták a franciák. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház.

Két világháborúban 61-en haltak hősi halált.

Szákszend közös iskolája 1962-tõl, napközi otthonos óvodája 1979-tõl működik. Az óvoda 2 csoporttal, az iskola 8 osztállyal, összesen 200 gyermek nevelését, oktatását látja el.

Infrastruktúrája látványosan fejlődött az utóbbi években. 1995-ben kiépült a gázvezeték, 1997-ben a korszerű telefon, 2000 Karácsonyán nyílt meg a faluház. 2001-ben a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító.

2002-ben a csillagpontos kábeltévé-hálózat készült el. Aktív civil szervezete a nyugdíjas klub.

Két sportegyesület, horgász- és vadásztársaság, valamint polgárőrség működik a településen.

Nevezetességei

Római katolikus templom (Őrzőangyalok)

A templomba régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját azonban a híres Fellner Jakabtól kapta 1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke kivált értékesek.

Oltárai a 18. század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, míg a padok 19. századi copf munkák.

Híres emberek

Kotsmar Mihály író                     (forrás:wikipedia)

További érdekességek Szákszendről:

Szák és Szend, a korábban két különálló település a Vértesek alatt elterülő hullámos síkságon található.

Régi római telephely volt az ókorban, gyakran kerülnek elő ebből az időből származó leletek.

A történetírók Szákot a Zách-ok ősi birtokának tartották, Szend nevére pedig Zend alakban bukkantak rá először 1434-bõl származó okiratban, mint Gordován birtok. Később az Eszterházyak birtoka lett.

A török világban ez a község sem kerülte el a pusztulást. Ezután Nyitra megyei tótokat telepítettek ide, akik később teljesen elmagyarosodtak.

Az Eszterházy birtok sokáig fennmaradt. A két kisközség lakosai római katolikus, evangélikus és református vallásúak. Valamennyi templom műemlék jellegű épület.

Szákon a római katolikus templom gótikus eredetű, 1786-ban Fellner Jakab terve alapján építették, mellette az épületmaradványok egykori kolostort feltételeznek.

Az evangélikus templom 1610-ben épült, 1848-ban klasszicista stílusban átépítették.

Szintén Fellner Jakab tervezte a község barokk jellegű Magtár épületét. A falu ősi magját a Dózsa György és a Móra Ferenc út képezi.

Szenden a barokk stílusú római katolikus templom 1747-ben épült, 1790-ben átépítették.

A református templom is barokk jegyeket hordoz, 1789-ben épült, 1934-ben átépítették.

A falu műemlék templomai, a Magtár épülete (amely jelentős felújításra szorul, ugyanis jelenleg életveszélyes), melyet Fellner Jakab épített, képezhetik a falusi turizmus   szákszendi látogatásainak célpontjait.

(Magtár – fotó:mult-kor.hu)

A településről különböző foglalkoztatókhoz főként Oroszlányra, Tatabányára, Tatára, valamint Kisbérre ingázik.

A község gazdasága alapvető problémája ugyanaz, mint a térség legtöbb kistelepülésének, kevés munkahellyel rendelkezik. A korábbi két téglagyár bezárta kapuit.

Szákszenden alacsony a vállalkozások száma, ezek főként családi körben foglalkoztatnak egy-két főt, amelyek zömmel mezőgazdasági kisvállalkozások.

A mezőgazdasági kisvállalkozások mellett két-három mezőgazdasági nagyvállalkozás alakult, közülük egy 400 ha feletti területtel rendelkezik.

(forrás:szakszend.hu)