Ismeri Oroszlány egykori birtokosát? – A száműzetésbe is követte Rákóczit

Galánthai gróf Esterházy Antal (1676. február 3. – Rodostó, 1722. augusztus 8.) kuruc tábornagy.

Családja

Esterházy Ferenc (1641-1683) és Thököly Katalin (1655-1701) legidősebb fia, Thököly Imre fejedelem unokaöccse.

1695-ben feleségül vette gróf Erdődy Juliannát, Erdődy Sándor kamaraelnök és gróf Csáky Krisztina leányát, aki azonban hamarosan (1696. december 28-án) elhunyt.

1701 elején újra nősült: Nigrelli Mária Anna grófnőt, Nigrelli Oktávián császári táborszernagy és gróf Lodron Mária Orsolya Kajetána legidősebb leányát vezette oltár elé.

Második nejét a lengyelországi emigrációban vesztette el (1712).

Ekkor egy szolgájától elválasztott lengyel nőt vett maga mellé, e nyilván nem törvényes házasságáról Mikes Kelemen számol be leveleiben.

A kép forrása:wikipedia

Életpályája

Apja halála után már 8 évesen elnyerte a pápai főkapitányságot.

Fiatalon Esterházy Pál nádor udvarában nevelkedett, majd belépett a császári-királyi seregbe. 1697-től kapitányi rangban harcolt a török ellen, 1702-ig fokozatosan jutott előre a ranglétrán az ezredességig.

Közben 1698. szeptember 19-én török hadifogságba esett, s csak a karlócai békével szabadult 1699. április 13-án.

Ő volt a Héttorony utolsó magyar rabja. 1703-ban Komárom vármegye főispánja lett.

A Rákóczi-szabadságharc kitörése után a nyugati hadszíntérről vezényelték haza.

1703 októberében Leopold Schlik altábornagy parancsnoksága alatt a Felvidéken előretörő kurucok ellen harcolt.

Október 31-én Forgách Simon gróf császári tábornok oldalán vett részt a lévai ütközetben, ahol szétverték Ocskay László csapatát, és visszafoglalták a várost a kurucoktól.

Miután Forgách is kuruccá lett, 1704 májusában az ő hatására állt II. Rákóczi Ferenc hűségére, aki – mint Emlékirataiban fogalmaz – „származása miatt” tábornokká nevezte ki.

Előbb a Dunántúlon harcolt, szeptemberben vereséget szenvedett Sigbert Heistertől Csákvárnál.

Az 1704. december 26-ai nagyszombati csatában a kurucok bal szárnyát vezette.

1705-ben Bercsényivel a Vág mentén maradt, s a vereskői vagy pudmerici csatában az ő parancsnoksága alatt volt a kuruc sereg bal szárnya.

1706-ban Bottyánnal és Bezerédjvel Starhemberg Miksa császári altábornagy csapatait a Fertő menti és soproni megerősített védvonalból kiverte, sok foglyot és zsákmányt ejtett, s innen Ausztriába ütve Bécs külvárosáig mindent felégetett.

Eredményes volt 1708. évi dunántúli működése. Bevette és lerombolta Körmend várát, aztán még a tél folyamán a stájer határokra csapott, augusztusban pedig kétszer is berontott Ausztriába, s Bécsig hatolt, maga József császár is alig tudott előle menekülni Laxenburgból.

1709 elején is szerencsésen harcolt, de Heister már június elején túlerővel betört a Dunántúlra, Palotánál megverte Esterházy Antalt, aki leolvadt seregével télre kelve átkelt a Duna bal partjára, és Érsekújvárba vonult, ahonnan a romhányi ütközet napján kitörve, Pozsonyon túl hatolt, bevette a császáriak récsei erődített állomását.

A pozsonyi Labancz Napló említi, 1709-ben: Aug. 8. Amadé Antal uram irja (Győrből), hogy Sümeget föladták, és Veszprémet kérik. Kroa (Croix) valami kuruczokot fogatott meg: mind fölakasztatta. Antal (Eszterházy) hogy valami sziget felé ment, az kit fonyodi szigetnek hínak, az Balatonban. Aug. 9. Heister utánna ment Antal urnak, az fonyodi sziget felé.

„1709 nyarán a kuruczok kiszorultak Somogyból is. Esterházy Antal augusztus elején Palotánál (Veszprém várm.) Heister hadaitól megveretvén, Siófokon át, Fonyód felé húzódott, honnan Balogh Ádámot Paks, illetőleg Dunaföldvár felé küldötte, hogy átkelvén a Dunán, Bottyántól segítséget hozzon (Thaly Kálmán: Bottyán János 440.).” (Somogy vármegye, 1914.)

1710 novemberében Lengyelországba ment, a szatmári béke után a bécsi udvar kirekesztette az amnesztia lehetőségéből.

1717-ben Ahmed szultán, aki az osztrákok ellen háborúzott kigondolt egy tervet az ellenség erőinek megosztására és egykori hódoltsági területek visszaszerzésére: a krími tatárokat és a moldvaiakat Erdély megszállására akarta küldeni és a háborúba Rákóczit is bevonni.

Renegát kurucok a török seregben már eddig is harcoltak, most azonban próbáltak megszerveződni.

Esterházy Moldvában állt annak a kis kuruc csapatnak az élére, amely a gyülekező tatárokhoz csapódott és nyáron betört Erdélybe, valamint Máramarosba a moldvaiak segítségével.

Esterházy emberei Rákóczi nevével próbálták a lakosságot csatlakozásra bírni, miközben a tatárok vadult pusztították a vidékeket.

Esterházy nem tudott és nem mert ennek gátat szabni, sőt a tatár sereg felett tényleges parancsnokságot nem gyakorolt.

Többen még őt is tették felelőssé a barbár pusztításért.

A lakosság egyértelműen a vármegyei csapatokat és a császáriakat támogatta és hetek alatt megsemmisítették a tatár hordák legjavát.

Akciójuk az utolsó tatárjárás néven vonult be a történelembe.

Ezután Törökországba ment, s Rodostóba is követte a fejedelmet.

Ott halt meg pestisjárvány következtében.

Hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.    (forrás:wikipedia)

Kripta a kassai dómban. 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József hamvait. Itt nyugszik még generálisa, tábornagya Esterházy Antal gróf, udvarmestere Sibrik Miklós ezereskapitány, társa Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina grófnő