Nevük legyen áldott

/Fotó: Facebook/Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete/

Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete március 15-re hangolódva „Nevük legyen áldott” címmel egy különleges előadással várta az érdeklődőket tegnap délután az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében.

Ahogy azt Facebook oldalukon közzétett beszámolójukban írták, „a rendezvényen Gulyás Adrienn történész az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Komárom vármegye neves szereplőiről beszélt, valamint kitért az események női résztvevőire is, akik sorsát, katonai szerepét a legszívesebben kutatja.

Az 1830-ban, Révkomáromban született id. Szinnyei – eredeti nevén Ferber – József először nemzetőrnek állt, később honvédként harcolt a szabadságharcban. Az 1849. április 26. és július 11. között zajló mind három komáromi csatában részt vett. A”hódolati szerződésnek”, avagy menlevélnek köszönhetően közkegyelemben részesült.

Emlékeit a szabadságharcról „Komárom 1848/49-ben” című könyvében írta meg. Évenként összeállította az országban megjelenő hírlapok címjegyzékét 1873-tól haláláig, 1913-ig. Ő a tudományos biográfia és a bibliográfia irodalmának megteremtője. Magyar írók élete és munkái című kötetfolyamában, mintegy 30.000 író, költő, irodalmár életét dolgozta fel. 60 kötetnyi naplója kéziratban maradt fenn. Szorgalmával érdemelte ki a „Gőzhangya” nevet.

Rózsafy Mátyás szintén Révkomáromban született 1828-ban, Ruzicska Mátyás néven. A szabadságharc kitörését követően honvédként szolgált a komáromi fegyverletételig. Makk József őrnaggyal, a komáromi tüzérség parancsnokával megalapították a Komáromi Értesítő című lapot. Részese volt a Makk-féle összeesküvés tervnek, melyhez 1851 márciusában nyerték meg a Kutahiában száműzetésben élő Kossuth Lajost.

Véleményük szerint, ha Ausztriában, Észak-Itáliában és Magyarországon egyszerre törnének ki a forradalmak, a szabadságharc feléleszthetővé válna. Alvó sejteket, titkos kódokkal működő csoportokat szerveztek Magyarországon és Székelyföldön, mely az összeesküvés központja volt. Létrehoztak egy székelyföldi női osztályt is, melynek feladata, a szabadságharc újabb kitörése esetén biztosítani a szükséges katonai ellátmányt. Az összeesküvés legfontosabb női résztvevői között volt Özv. Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna is. Az összeesküvés lelepleződése után sikerült megszöknie Angliába, később az Egyesült Államokba emigrált.

Az 1848/49-es forradalom legismertebb komáromi szereplője kétség kívül a császári királyi hadsereg tüzértisztjéből honvéd tábornokká előléptetett ízig-vérig katona, Klapka György volt. A bécsi magyar testőrségben, majd a 12. határőr ezrednél szolgált. 1848-ban honvédségi szolgálatra jelentkezett, Görgei Artúr mellett helyettes hadügyminiszter volt. 1849. május 28-tól október 2-ig tábornoki rangban a komáromi vár parancsnoka. A várat a megfelelő feltételek mellett 1849. október 2-5-én adta át a császáriaknak. Az emigrációs éveit követően a kiegyezés után hazatért, majd országgyűlési képviselő lett.

Szintén neves és jeles vármegyei résztvevő volt Ásvay Jókai Móric, aki Jókai Mór néven vált később a magyar irodalom kiemelkedő alakjává. Ifjú publicistaként részt vett a március 15-ei forradalomban. „A magyar hadseregben több nő szolgált férfiruhában. Majd mindenik hadtest katonái emlékeznek egyre” – jegyezte le „Emléksorok Napló 1848-49-ből” című könyvében. Alátámasztva Jókai írását, az előadó kuriózumként bemutatta Nyári Mari huszárhadnagy, Szalóki Zsuzsanna őrmester és Lebstück Mária főhadnagy történetét is.

Nem feledkeztek meg a közelgő Nőnapról sem, Nagy Csaba elnök és Szalai Árpád elnökségi tag desszerttel köszöntötte a jelenlévő hölgyeket” – fejeződik be a civil szervezet híradása.