A hős várkapitányra emlékeztek

/Fotó forrása: Facebook/

A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete csütörtöki rendezvényén Nagy Csaba elnök bevezetője után „Székesfehérvár hős kapitánya” címmel Váczi Márk, a Szent István Múzeum kutató történésze tartott vetített képes előadást Varkocs Györgyről, a hősi halált halt várkapitányról.

Az alábbiakat közölték programjukról Facebook oldalukon – idézzük:

„Varkocs György az egyik legrégebbi és legnevesebb sziléziai családból származott, melynek nevét Alsó-Sziléziában, a Strzelin közelében fekvő Warkocz település ma is őrzi.

Magyarországi katonai tevékenységére vonatkozó legkorábbi adat egy 1540. október 11-én Visegrád várában kelt levél. 1540 novemberében Pest helyőrségének volt a parancsnoka. 1541 márciusában sikeresen verte vissza a János Zsigmond pártiak Pest elfoglalására indított támadását, Buda 1541. évi török kézre kerülésekor pedig a keresztény sereg hadi eszközeinek pesti oldalra való áthajózásával bízták meg.

1543-ban lett Fehérvár várkapitánya. A végső csatában Varkocs vezetésével a várból kitörő magyar sereget a polgárok nem engedték vissza a városba a kapun, mondhatni kizárták őket, így estek el és haltak hősi halált.

Ráadásul Szulejmán szultán a korábbi ígéretét megszegve nem engedett szabad elvonulást a polgároknak, így a polgári lakosok közül is sokan lettek a törökök áldozatai. Fehérvár egészen 1688-ig török fennhatóság alatt állt – 1 év kivételével – szandzsák központként.

Varkocs György tetteit – elsősorban lokális szinten – de őrzi az utókor emlékezete. A várkapitány halála utáni évben, 1544-ben jelent meg Krakkóban az az első magyar tárgyú humanista antológia (Pannoniae Luctus), melynek versei Pannónia gyászáról, a Mohács utáni Magyarország drámai sorsáról szólnak.

Johann Lange sziléziai származású költő Varkocsot az ókori hősökhöz hasonlítva, olyan hősnek mutatja, aki kötelességét mindenkor teljesítette és vállalta az áldozatot élete árán is. Lange egyik verséből Varkocs György sírhelye is kiolvasható.

A „szent helyre téve” megfogalmazás, valószínűleg nem jelent mást, mint a Nagyboldogasszony bazilikába való eltemetést. Ezt erősíti meg Henszlmann Imre feltételezése, melyet a székesfehérvári királyi bazilika 1862. évi feltárása során előkerült csontvázak egyike kapcsán közölt.

Ebben egy koponya nélkül előkerült, XVI. században élt katona maradványát és a sírjában fellelt mellékletek feltárását említi.

Varkocs György délceg bronzszobrát az egykori Budai kapunál állították fel, hősi halála helyszínének közelében. Ünnepélyes felavatására a város törököktől való felszabadulásának 250. évfordulóján, 1938. május 19-én került sor. Alkotója Erdey Dezső szobrászművész.

A szobor talapzatán olvasható felirat örök érvényű: „Tibi gloria nobis exemplum, vagyis Tied a dicsőség, mienk a példa.” – fejeződik be a civil szervezet híradása.