Költőnőre emlékeztek

A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete csütörtökön Czóbel Minka költő, írónőre emlékezett születésének 170. évfordulója alkalmából.

A civil szervezet az eseményről alábbiakat írta közösségi oldalán:

„Ki is volt Czóbel Minka, és miért érdemli meg, hogy a felejtés homályából „visszaidézzük” alakját és irodalmi munkásságát? – tette fel a költői kérdést bevezetésként Kozmáné Gombkötő Hajnalka könyvtáros, a rendezvény előadója, majd így folytatta:

Az egyik utolsó magyar arisztokrata író volt, egy olyan korban, amikor azok már szinte teljesen kikoptak az irodalomból. A Czóbel família az 1600-as évek közepén Bajorországból érkezett Magyarországra, ahol 1687. december 14-én kapott címeres nemeslevelet. Czóbel Minka édesapja, Czóbel Imre a 4-dik számú magyar huszárezredben volt főhadnagy, aki a császári és királyi kamarási címig viszi.

Anyja szintén főnemesi családból származott, annak apja, Vay Ábrahám főispán, országgyűlési képviselő, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító és igazgatósági tagja. Anyai ágon egyik őse: Vay Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitánya. 1711. március 4-én lengyelországi emigrációba vonult, ő volt az egyetlen, aki nem önszántából, hanem a fejedelem felszólítására távozott Magyarországról népes családjával együtt.

De a költészetnek, az írói vénának is vannak előzményei a családban. Anyai dédapja az az Orczy Lőrinc volt, aki Bessenyei Györgyék idősebb kortársaként – a nemesi ellenállás és a népies hangvétel költőjeként – eljutott a felvilágosodás eszméihez.

Anyai nagyanyja, Kazinczy Zsófia pedig Kazinczy Ferencnek, a magyar klasszicizmus és nyelvújítás vezéralakjának volt az unokatestvére. Kazinczy Zsófia 1810-ben ment feleségül Vay Ábrahám grófhoz. Egyik lányukat Czóbel Imre vette feleségül, s vele került a Czóbel család birtokába a nyírségi Anarcs-puszta, ahol Baloghfalvi Czóbel Wilhelmina (Minka) néven született 1855. június 8-án, élete nagyobb részét is ott töltötte.

Öt éves korában már olvas magyarul, franciául, angolul és németül. Kilencéves kora óta rendszeresen, több nyelven írt verseket. A húszas éveiben a Sorbonne hallgatója lett, ahol Verlaine és Baudelarie költészete nagy hatást gyakoroltak rá. Mednyánszky László festőművész biztatására kezdett írni, aki első műveit Jókai Mórnak ajánlotta véleményezésre. Jókait elbűvölte a jól verselő lány és biztatta, hogy folytassa az írást.

Bekerült az irodalmi körökbe és összebarátkozott Justh Zsigmonddal – mindketten igen kedvelték a francia irodalmat. Ő vette rá a publikálásra, és hatalmas feltűnést keltett azzal, hogy 1890 és 1914 között nyolc verseskötete jelent meg.

Czóbel Minka költészete festőien színes, verselése zenei. Hithű katolikusként befogadta a buddhizmus tanításait, kipróbálta az impresszionizmust és a szimbolizmust, amivel nemcsak verseit, prózáját is megújította. Számára az írás létszükséglet volt, családja pedig ettől várta megélhetését, hiszen a századfordulón anyagilag tönkrementek.

Czóbel Minkának Trianonnal bezárult a világ. Nemcsak Nyugat-Európába, a Felvidékre sem juthatott el akármikor. Az I. világháború alatt kéziratainak egy része, közöttük a kiadatlan írások eltűntek. Utolsó anyagi erejével egy nótás kötetet jelentetett meg 1943-ban A magyar nép nótáskönyve a bölcsőtől a sírig. Országos hírnévre a Fráter Lóránd által megzenésített „Száz szál gyertyát és száz liter bort” kezdetűvel tett szert.

1947. január 17-én halt meg, a kastélykertben kijelölt helyére temették Anarcson. Egyszerű kővel fedett sírban, hatalmas platánfák árnyékában nyugszik. Egy kisebb harangláb őrzi örök álmát.”

Forrás és fotó: Facebook