Máraira Sándorra emlékeztek

Az  Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete legutóbbi rendezvényén Márai Sándor író, költőre emlékezett születésének 125. évfordulója alkalmából.

Mint közösségi oldalukon olvasható, „Nagy Csaba elnök a bevezetőben elmondta: e rendezvényen összekötjük az irodalmat a történelemmel. Márai 1900. április 11-én született Kassán. Abban a városban, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem végső nyughelyre lelt.

Márai egy olyan történelmi korszakban élte hosszúnak mondható életét, amely egymásra hozta a szellem és a kultúra fájdalmas vereségét – kezdte nyitó gondolatait Horváth Sándor előadó, majd így folytatta:

Az I. világháború kitörése, a háború végkimenetele elsodorta szülőhazáját, a történelmi Magyarországot. Márai minden tekintetben polgárnak tartotta magát. Kassán megtelepedve latimer értelmiségi pályákon talált hivatást és megélhetést.

A polgárság az ő felfogásában nem műveltséget, hanem életmódot jelentett. Hét évtizedes működése során több, mint hatvan könyvet adott közre.”

Az író külföldi éveiről ezt írták: „az 1940-es években már belső emigrációban élt. Naplójában nem egyszer írt arról, hogy a tűrhetetlen hazai viszonyok elől békésebb országba kellene távoznia. 1948-ban Svájcba, majd Olaszországba menekült, végül az Egyesült Államokban töltötte emigrációs éveit.

A száműzetésben élő Márait rémálmok gyötörték, műveiben minduntalan számot vetett velük. Ennek ad hangot tragikus hangolású költeményében, a Halotti beszédben.

Ebben nemzeti irodalmunk kezdeteihez hajol vissza, hogy minél nagyobb nyomatékkal fejezze ki azokat a sötét látomásokat, amelyeknek annak idején Vörösmarty Mihály és Tompa Mihály adott költői alakot.

Vajon 89 évesen e rémálmok következtében fordította önmaga ellen a fegyvert, vagy csak egyszerűen le akarta zárni aggastyán életét, egy öreg íróét, aki ő volt valamikor?

San Diego-i lakásában a fegyver jóvátehetetlenül eldördült, s ahogy a lőpor füstje eloszlott, ismét felmagasodott előttünk egy írói életmű- zárta megemlékező beszédét az előadó.

Az eseményen Horváth Sándor külön kitért Márai talán legismertebb könyvére, a Gyertyák csonkig égnek című remekműre, majd gitár kísérettel több, maga által megzenésített Márai verset is előadott.

A szépszámú közönség hallhatta az Olyan világ jön, a Hol vagyok?, a Vándorúton, a Zsoltár, az Ajándékvers, az Egy kisgyemek halálára, majd végezetül a Köszönet a nőknek című költeményeket” – fejeződik be a rendezvényről készült összefoglaló.

Forrás és fotó: Facebook/ Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete