Rendhagyó történelemóra

Az  Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete rendhagyó történelemórát tartott március 6-án, melyről az alábbiakat tették közzé közösségi oldalukon – idézzük:

„Március 15-e elő-zöngéjeként, különleges előadással vártuk az érdeklődőket csütörtökön délután.

A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében „Híres magyar alkotók, akik részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban” címmel Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa tartott élményszerű, vetített képes előadást.

Az 1848/49-s szabadságharc küzdelmeiben csekély kivétellel részt vett az egész magyar társadalom. A lelkesedés tüze átjárta a szíveket s erejéhez képest mindenki áldozott a haza oltárán.

A férfiak a csatamezőkön küzdöttek, a nők pedig a sebesültek ápolása körül buzgólkodtak. De még a gyermekeket is ott találjuk a tépéskészítő asztaloknál, a gyutacsgyárak műhelyeiben. Ha tehát a szabadságharc résztvevőit akarnánk felsorolni, meg kellene emlékeznünk az 1848-as nemzedék csaknem valamennyi tagjáról.

Katona Csaba prezentációjában tíz olyan szereplőt mutatott be, akiknek zöme az ismeretlenség homályából kiemelkedvén, egyszerre csak odaállott a küzdők közé, majd a szabadságharcot követően vált ismerté a nevük jeles alkotó tevékenységüknek köszönhetően.

Nagy Csaba elnök köszöntőjét követően Richter Kálmán tagtársunk egy Petőfi verset osztott meg a teltházas közönséggel, majd a neves történész a mindenki által közismert ’48-as szereplők – Jókai Mór író, Petőfi Sándor költő – mellett a szabadságharc idején betöltött katonai szerepét, életútját ismertette Orlai Petrich Soma és Madarász Viktor festőművésznek, Izsó Miklós szobrásznak, Laborfalvi Róza színésznőnek, Lendvay Márton és Egressy Gábor színésznek, valamint Degré Alajos írónak.

Az előadó külön kitért Novák Dániel építészre. Nevéhez fűződik a budai Váralagút megépítése, továbbá a balassagyarmati börtön megtervezése. Buda visszafoglalásakor Heinrich Hentzi császári parancsnokkal való összejátszással vádolták meg, majd a honvéd haditörvényszék hazaárulásért hozott ítélete alapján 1849. május 27-én, a Vérmezőn kivégezték.

Természetesen nem feledkeztünk meg a közelgő Nőnapról sem, a jelenlévő hölgyeket desszerttel köszöntötte Nagy Csaba elnök és Katona Csaba történész.”