/Vízimalom. A kép illusztráció! – Fotó:Pixabay/
A mai Oroszlány környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is.
Az előző részek ugyanebben a rovatban olvashatók!
„…A falu határa – melyhez 1885-ig Majk is hozzátartozott – sík és dombos, maga a falu délről kissé emelkedő síkon fekszik.
1833-ban az Oroszlányi patak és a Majki patak vize két lisztörlő malmot hajtott. Több tava volt, legnagyobb a Szabó Pál-tava. Rétsége kevés, a föld minősége középszerű.
Lakóinak száma a 19. század közepén 679 fő volt. Többségük, 672 fő katolikus vallású, 7 református.
A helyi társadalom polgárosulására utal, hogy 1926-ban megalakult a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi csoportja, 1927-ben a Levente Egyesület, 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1935ben az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1940-ben a Katholikus Agrárifjúsági Legényegyesület, a Magyarországi Németek helyi csoportja, 1956-ban újjáalakult az Önkéntes Tűzoltó Testület.
Népkönyvtárát 1935-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól.
A községben 1945. március 18-án értek véget a II. világháború harcai. Repülőtere a vitorlázórepülés fontos bázisa, rangos repülőbemutatók helyszíne.
Termelőszövetkezete, a Vörös Mező valószínűleg 1952-ben alakult. 1976-ban az Oroszlány és Vidéke Tsz. részévé vált.
Lakóinak száma 1990-ben 1723 fő volt, területe 1110 ha. 1974-től 1988-ig Oroszlány vonzáskörzetéhez tartozott…”
(forrás:library.hungaricana.hu, Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza)
Be the first to comment on "Oroszlány környéke régen: Kecskéd a 19-20. században"