A mai Oroszlány környéke régen – Bronzkori leletek, úrilakok Környén 1. rész

“Környe, a Vértesek mentén fekszik. Nagyközség 211 házzal és 1772 németajkú, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal.

Van postája, távírója és vasúti állomása is. Katholikus temploma 1866-ban épült.

E község területe már az őskorban lakott volt, mert határában elég sűrűn bronzkori leletek kerülnek felszínre.

Később a rómaiak is elfoglalták és ide Quirinum név alatt váracsot is építettek, melynek rengeteg faltömegéből idővel a majki camalduli zárdát és templomot építették.

Első okleveles említése Kernye alakban 1283-ban történik. Máskülönben a közeli Bánhida sorsában osztozott.

A török világban elpusztult és az Esterházyak 1746-ban telepítették be újra, a mikor mosonmegyei németeket hoztak ide, a kiknek utódai részben már megmagyarosodtak, az ide tartozó pusztákon azonban egészen magyar a lakosság.

Most az Esterházyakon kívül, a környékbeli pusztákon, még özv. Szokoly Gyuláné, Posztóczky Károly és Konkoly Thege Miklós a nagyobb birtokosok, a kiknek itt csinos, kényelmes úrilakaik vannak, melyek közül a kistagyos-pusztai özv. Szokoly Gyulánéé és ezt a mostani tulajdonos férje, egy Huszár-féle kúria helyén, 1889-ben építtette.

Az erdőtagyosi úrilakot, mely most Posztóczky Károlyé, Huszár Ferencz országbíró-helyettes építtette 1835-ben és vétel útján, 1878-ban került a mostani tulajdonos atyjának a birtokába.

A Konkoly-Thege Miklós-féle úrilakot 1856-ban Konkoly-Thege Elek építtette….

“Folytatjuk!

(forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta: Vende Aladár.)