A Majki műemlékegyüttes krónikája – az első évszázadok

/Fotó:wikipedia/

Legnagyobb történelmi kincsünkkel már többször foglalkoztunk: korábban felújítása kapcsán, de mutattunk róla régi képeket is, stb…

Most egy minisorozat keretében a műemlékegyüttes történetébe merülünk be egy kicsit:

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.

A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat.

A majki prépostság

A településen a középkorban a premontrei rend prépostsága állt, amelyet 1235-ben alapított a területen birtokos Csák nemzetség Szűz Mária tiszteletére.

Kezdetei a régészeti feltárások szerint a 13. század elejéig nyúlnak vissza. Háromhajós, félköríves szentélyű templomához két nyugati torony kapcsolódott, amiről ugyancsak régészeti adataink vannak.

A templom kelet-nyugati tájolású volt, háromhajós, kb. 43 m hosszú és 22 m széles, déli oldalához a kolostor csatlakozott: az épületek így teljes négyszöget alkottak, és erődítés benyomását keltették.

A turóci prépostság 1282-ben kelt alapítólevele említést tesz „a Boldogságos Szűz majki prépostságáról”, és úgy említi, mint gazdag és virágzó prépostságot.

Jelentőségét bizonyítja, hogy hiteleshely volt, ez bizonyítható Zyghwy Joachim fia Iwánka comes végrendeletéből, amely Oroszlánkő várában kelt, és a majki prépostság pecsétjével hitelesítették.

A pecsét a kis Jézust ölében tartó Szűz Máriát ábrázolja, körülötte felirat: „Sigillum Capituli de Maik”.

A virágzó szerzetesi életet a tatárjárás zavarta meg: a barátok elmenekültek, a kolostor teljesen elnéptelenedett.

Ezután azonban egy újabb virágzó időszak következett, ugyanis IV. Béla támogatta a premontrei rend majki működését, mivel igyekezett a Csákok kedvében járni.

Ennek nyomán nemsokára a majki prépostság ismét megfelelően tudta ellátni feladatkörét, és tennivaló akadt is bőven.

Királyaink is szívesen időztek a Vértesben (a tatai, a gesztesi, illetve a gerencséri várakban), és ilyenkor az ország ügyeit Majkon intézték: rendeleteiket a premontrei atyákkal íratták le, és velük hitelesítették.

Tudomásunk van róla, hogy 1388. október 25-től november 4-ig Zsigmond király és felesége, Mária királynő a Vértesben tartózkodott, és a Majkon kelt oklevelek tanúsága szerint a premontreiekhez is ellátogattak.

A huszita háborúk (1400-1452) idején, majd a török térhódításának kezdetén Majk jelentősége háttérbe szorult.

Önállóságát elvesztve 1516-ban Csornához, majd később Esztergomhoz csatolták.

A prépostságot végül a török hódítás szüntette meg.

Majk véres harcok színhelye lehetett, legalábbis erre enged következtetni az a nagy számú magyar és török fegyver, illetve emberi maradvány, amelyet a 19. század elején találtak, amikor a kastély zöldségeskertjét kialakították.

(forrás:wikipedia)