A mai Oroszlány környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…
„Kecskéd, vértesaljai kisközség, az Általér völgyében. Házainak száma 157, róm. kath, vallású és németajkú lakosaié 901. Körjegyzőségi székhely.
A postája és vasúti megállóhelye helyben van, a távírója pedig Környén. Előbb a királyi pásztorok lakóhelye volt, később Oroszlán és Dad sorsában osztozott.
A török világban elpusztult és hosszú ideig elhagyott puszta volt, mindaddig, míg az Esterházyak birtokába került; József gróf németeket telepített ide.
Nevét is annak tulajdonítja a hagyomány, hogy a német telepesek sok kecskét hoztak magukkal és tartottak itt.
Ez azonban tévedés, mert a község neve sokkal régibb.
Területe már a rómaiak korában is lakott volt, mert határában gyakran találnak római régiségeket.
Azelőtt híres gyümölcstermelése volt. A mult század elejéről azt a feljegyzést találjuk, hogy több mint tízezer kiváló gyümölcsfája és híres juhtenyésztése van.
Voltak és vannak itt halastavak is, melyek szintén nagyon régiek.
Mostani róm. kath. temploma 1764-ben épült.
Az egyház két érdekes ereklyetartót őriz, melyek még a kamalduli barátok majki kolostorából valók. Ide tartozik Újkecskéd tanya is.”
(Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta: Konkoly-Thege Miklós)
A németek új termelési módszereket honosítottak és sikeres gazdálkodással a leggyorsabban növekvő község jött létre a Tatai-Gesztesi uradalomban. Gyümölcs termeszrésére a tavak és az Általér közé eső terület fekvése és talaja tette alkalmassá. Máig nagyon szívélyes, hagyománytisztelő emberek lakják.