Ugrin esztergomi érsek végrendeletében szerepel 1237-ben: Bokod anno – 1. rész

(Bokod, Római katolikus templom az 1930-as években)

A mai Oroszlány környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…

Bokod, a Vérteshegy aljában fekvő magyar nagyközség.

Csák Miklós testvére, Ugrin esztergomi érsek végrendeletében szerepel 1237-ben, a mikor a Boukoud nevű ősi birtokát, 25 szabadossal együtt, Lőrincznek és Jánosnak hagyományozza. 1326-ban Bokodi György nevű királyi jegyző nevében is felmerül.

A község levelesládájában őrzött egyik, 1689-iki oklevél, betűcserével Bodoknak is nevezi.

Idők multán a báró Jeszenák családé lett, majd az Esterházyaké és most gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka.

A község a török dúlások alatt elpusztult; az Esterházyak a törökök kiűzése után tótokat telepítettek ide, kiknek utódai már teljesen megmagyarosodtak.

A községbeliek önsegélyző egyesületet és gazdakört tartanak fenn. 1885-ben a kolera pusztította a lakosokat.

A községben három templom van, melyek közül a római katholikus 1779-ben, az ág. hitv. evangélikus 1780-ban és a református 1800-ban épült…”

(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta:Vende Aladár)