A Vértes vadonában – Szép Ilonka bús históriája

/A Szép Ilonka forrás a Vértesben – Forrás:wikipedia, fotó:Porbóllett/

Talán ma is érdekesek lehetnek Oroszlány és környéke 20. századi történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – mint például ez, mely a Múzsák című Múzeumi Magazinban jelent meg 1978-ban.

Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról:

Több fejezetben közöljük, itt a negyedik része (az előző részek ugyanebben a rovatban – “Színes”)  olvashatók:

 

“…A hegység legnevezetesebb kútfeje a kapberekpusztai Szép llonka-forrás. Mohos kőboltozat alól bugyog elő üdítő vize.

Nem tudni, e táj ihlette-e Vörösmartyt, avagy a forrás kapta később a költeménytől a nevét, de az bizonyos, hogy a költő Fóton hallotta először Szép Ilonka bús históriáját.

Fáy András Somlyó-hegyi présházában mondta el a Peterdy nemzetség kései sarja – Peterdy Gábor, a fóti kálvinista lelkipásztor fia — a családi hagyományként őrzött Mátyás-mondát.

Vörösmarty épp akkoriban vett örök búcsút ifjú szerelmétől, Perczel Etelkától, hogyne fogta volna meg lelkét a Vértes vadonéhoz fűződő érzelmes történet:

„A költő elbűvölten a hagyomány szépségétől, saját szerencsétlen szerelmén merengve, csillogó szemmel hallgatta a történetet, hogy lantján rövidesen felhangozzék a magyar költészet remeke, a Szép Ilonka …” — jegyezte fel az egyik fóti résztvevő.

Járt-e Mátyás a Vértesben, ismerte-e a tájat, melyet Vörösmarty néhány megragadó képben villant föl?

A magyar történelem sok nevezetes eseménye fűződik ehhez a hegységhez; királyi várak sorakoztak tövében és fennsíkján.

Valószínű, hogy erdeiben gyakran űzte a vadat Corvin Mátyás is, miként korábban Nagy Lajos és Zsigmond király. Kedvelt pihenőhelye, a tatai vár, ott emelkedett a vértesi rengeteg szegélyén…”

FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu/Múzsák – Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978) / 1978 / 1. szám

Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeménye ITT olvasható!