(Bokod, Római katolikus templom az 1930-as években)
A mai Oroszlány környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…
Bokod, a Vérteshegy aljában fekvő magyar nagyközség.
Csák Miklós testvére, Ugrin esztergomi érsek végrendeletében szerepel 1237-ben, a mikor a Boukoud nevű ősi birtokát, 25 szabadossal együtt, Lőrincznek és Jánosnak hagyományozza. 1326-ban Bokodi György nevű királyi jegyző nevében is felmerül.
A község levelesládájában őrzött egyik, 1689-iki oklevél, betűcserével Bodoknak is nevezi.
Idők multán a báró Jeszenák családé lett, majd az Esterházyaké és most gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka.
A község a török dúlások alatt elpusztult; az Esterházyak a törökök kiűzése után tótokat telepítettek ide, kiknek utódai már teljesen megmagyarosodtak.
A községbeliek önsegélyző egyesületet és gazdakört tartanak fenn. 1885-ben a kolera pusztította a lakosokat.
A községben három templom van, melyek közül a római katholikus 1779-ben, az ág. hitv. evangélikus 1780-ban és a református 1800-ban épült…”
(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta:Vende Aladár)
Be the first to comment on "Ugrin esztergomi érsek végrendeletében szerepel 1237-ben: Bokod anno – 1. rész"