Page not found (404)

It seems we can’t find what you’re looking for. Perhaps searching can help.

Popular Articles

Oroszlányi Hunyadi: dicséret a világversenyen való eredményért

/A kép forrása:commons.wikimedia – Fotó:Globetrotter19/

Minden fiatal rendkívüli tehetségnek számít a programozás, robotika területén, aki ringbe szállt a World Robot Olympiad (WRO) világversenyen, a jövőben valószínűleg közülük kerülnek ki a legjobb mérnökök és informatikusok –

hangsúlyozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön, a WRO magyar résztvevőit köszöntő beszédében.

Hozzátette: ez nemcsak saját karrierjük szempontjából fontos, hanem az egész ország jövője miatt. Ahhoz ugyanis, hogy Magyarország fenntarthassa az elmúlt kilenc évben elért eredményeket, versenyképességét erősítse és 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé tartozzon, az átgondolt és ésszerű gazdaságpolitika mellett jó szakemberekre van szükség.

A kormány ezért tesz meg mindent annak érdekében, hogy a fiatalok megfelelő tudást, szaktudást szerezhessenek, válasszanak bármilyen pályát maguknak – mondta az államtitkár.

Hangsúlyozta: a magyar fiatalok kiemelkedően jól szerepeltek a WRO robotépítési és programozási világverseny hétvégén, Győrben lezajlott döntőjén, amelyet most rendeztek meg először Európában. A versenyre 74 országból 2700 vendég érkezett.

Az államtitkár gratulált az iskolák  jó eredményeihez, és kiemelte az oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskolát, a budapesti Homoktövis Általános Iskolát, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumot és Általános Iskolát, valamint a szombathelyi Nyitra Utcai Általános Iskoláért Alapítvány CROM Robotika Klubját a kiváló teljesítményért.

Kiemelte a Fazekas Mihály Gimnázium és a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem csapatát, amelyek ötödik helyezéseikkel kiemelkedtek a mezőnyből. A tárca a két legjobb csapatnak 500-500 ezer forint keretösszeget biztosít a jövőbeni versenyekre való felkészülésre és eszközeik fejlesztésére – mondta.

Schanda Tamás kitért arra is, hogy a WRO magyarországi világdöntője jó lehetőség volt arra is, hogy a magyar fiatalok bemutathassák országukat a részt vevő 73 ország csapatainak, ezért is támogatta az ITM a verseny megrendezését több mint 3 milliárd forinttal.

A XXI. század nyertesei azok a nemzetgazdaságok lehetnek, amelyekben megfelelő szintű a digitalizáció. Amellett, hogy Magyarországot ebben a versenyben az élmezőnybe szeretnék juttatni, arra is rá szeretnének mutatni, hogy a 4. ipari forradalomnak mindenki a nyertese lehet, és hogy a fair play, az egészséges versengés csak emeli a teljesítmény színvonalát. Ezért döntöttek úgy, hogy Magyarország a jövő évi világverseny döntőjére felajánlja támogatását egy olyan országnak, amely anyagi okok miatt nem tud részt venni a megméretésen – mondta az államtitkár.

Füleki Judit főszervező, az Edutus Egyetem marketing vezetője elmondta, hogy a győri világdöntőn 8-25 éves fiatalok versengtek négy kategóriában és hat korosztályban. Győr a rendezvény három napja alatt 12 ezer látogatót fogadott. Az Edutus 2014 óta rendezi a WRO-t Magyarországon, azóta egyre több csapat vesz részt a versenyen, idén regionális elődöntőket is szerveztek. Mint bejelentette, már regisztrálni lehet a következő évi versenyre, a téma 2020-ban a klímaváltozás, a világdöntő Kanadában lesz. A 17-25 korosztály számára az advanced robotics challenge kategóriát a nemzetközi szervezet jövőre rendezi meg utoljára, elképzelhető, hogy Magyarországon folytatni fogják – mondta.

Szögi Zoltán, a WRO nemzetközi szervezet tanácsadó testületének tagja egyebek mellett beszámolt arról, hogy a testület értekezletén mindenki úgy vélekedett, hogy Magyarország mind a programok, mind a szervezés és a lebonyolítás terén magasra tette a lécet a 2020. november 13-15-én, Montrealban rendezendő világdöntő előtt. A 2021-es világdöntőt Németországban, Dortmundban rendezik meg – jelentette be.

-MTI-

Egyelőre ennyi információnk van – a szerk.

A versenyről itt is olvashatnak

Tovább





Random Articles

Miért épp térségünkben voltak a legnagyobb magyarországi földrengések?

(a kép illusztráció)

Viszonylag kevéssé ismert, hogy környékünk (Komáromtól a Balaton északi részéig) szeizmológiai szempontból Magyarország legaktívabb területe.

Nem volt tehát véletlen, hogy a régióban volt a jelentősebb magyarországi földrengések közül több is, pl. Móron, Oroszlányon, Komáromban…

magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek.

Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól.

Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször is előfordulnak, és 4,5-5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente, ami Magyarországon már nagy rengésnek számít.

A magyarországi rengésekre az a jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb erejű, az utórengések pedig kisebbek, de nem zárható ki az első rengés után egy újabb nagyobb rengés sem.

Magyarországon évente mintegy 100-200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be, és további 4-5 gyengébb, de már érezhető rengést is feljegyeznek.

Az országban, amióta feljegyzik a rengéseket, körülbelül 3 tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott.

A legerősebb rengés Komáromban 1763-ban történt, és 63 ember halálát okozta.

Nagyobb rengések Magyarországon

456szeptember 7.: A legkorábban feljegyzett földrengés a Kárpát-medence területéről. Savariában (ma Szombathely) történt, 6,1-es erõsségû volt.

1763június 28.: 6,3-as erősségű rengés Komárombana város egyharmada elpusztult és több mint hatvanan meghaltak.

Ez volt a Magyarországon bekövetkezett legnagyobb erejű földrengés.

1810január 14.: 5,4-es erősségű földrengés   Móron és környékén.

1843: 6,3-as erősségű földrengés Érmelléken.

1911július 8.: 5,6-es földrengés Kecskeméten és környékén. Haláleset nem történt, de sok ház megrongálódott, némelyiket a lakóknak el kellett hagyniuk.

1925január 31.: 5-ös erősségű földrengés Egerben és környékén. A károk jelentősek voltak, de halálos áldozat vagy súlyos sérülés nem volt.

1956január 12.: 5,6-es erősségű földrengés Dunaharasztiban, néhányan meghaltak, a házak legtöbbje megsérült.

1985augusztus 15.: 4,9-es erősségű rengés Berhidán és környékén.

2011január 29.: 4,7-es erősségű rengés Oroszlány környékén, egyes mérések szerint mindössze 6 kilométeres mélységben.

A rengést az egész Dunántúlon és dél-Szlovákiában is lehetett érezni. Az 1985-ös berhidai óta ez volt a legnagyobb erejű földrengés.

2013április 23. 00:28-kor 4,7-es erősségű rengés történt Heves közelében (pontosabban Erdőtelek mellett), melyet a környéken, sőt Budapesten is éreztek.

2013június 5. 20:45-kor 4,2-es erősségű földrengés keletkezett Nógrád megyében, Érsekvadkert közelében. A rengés sekély mélységben (5 km) pattant ki.

A földmozgást az epicentrum környékén a lakosság erősen érzékelte, a rengés következtében közel száz épület szenvedett kisebb sérülést.

(forrás:wikipedia)

Mint ismeretes, 2015. késő őszén térségünkben több kisebb földrengés is volt:  Gánt, Bicske, Bábolna térségében (utóbbinál kétszer is) – a szerk.

Tovább